Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

nek tervbevételét bizonyító alperesi ügyiratokat kiadás előtt (április 7-én) az I. r. felperes mellett még öten aláírták, majd kiadás után ezenkívül még négyen (köztük az I. r. felperes is, április 24-én). Az ilyen hivatalos intézkedésben való részvétel a munkaköri kötelezettség teljesítését jelenti. E hivatali intézkedés utóbb nem terjeszthető elő újítási javaslatként. Mindezekre tekintettel az állapítható meg, hogy az újítás tartalmi elemei nincsenek meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első és másodfokú ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperesek keresetét elutasította. A pervesztes felperesek perköltséget kötelesek fizetni [Pp. 78. § (1) bek.]. A szakértői díjat a felperesek előlegezték. Az alperesi jogi képviselő munkadíjának megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette, hogy az alperest jogtanácsos képviselte [Pp. 75. § (4) bek.]. (P. törv. IV. 264/1976. sz., BH 1977/11. sz. 486.) 18. Azonos beruházás keretében az eredetileg tervezett kivitelezési megoldásoknak a kivitelező kívánságára utóbb történt megváltoztatása, majd ismét a korábbi terv kivitelezési megoldásaihoz a kivitelező javaslatára való visszatérés kizárja a megoldás viszonylagos újdonságát és ennek hiányában újításnak nem tekinthető [57/1967. (XII. 19.) Korm. sz. r. 2. § (2) bek.]}3 Az alperes a szövetkezeti áruház építésére a kivitelezővel szerződést kötött. A létesítmény tervezését a vállalatnál rendelte meg. A jóváhagyott terv az építmény homlokzati részét előre gyártott panelszerkezet alkalmazásával, a tetőfödém szigetelését pedig poliuretán és neoacid felhasználásával irányozta elő. A felperes — aki a kivitelezőnek a perbeli építkezés előkészítésével megbízott dolgozója volt — az alpereshez két újítási javaslatot adott be. Az 1972. február 2-i javaslata arra irányult, hogy az áruház homlokzatát a költségesebb panel szerkezet helyett 30 cm vastag ikersejt-téglából építsék. Az 1972. február 14-én kelt és február 20-án beadott másik javaslata pedig a tetőfödém szigetelésénél a tervtől eltérő megoldásra vonatkozott. A felperes kereseti előadása szerint az alperes mindkét javaslatát megvalósította, újítási díj fizetése elől azonban elzárkózott. A módosított keresetében 94 370 Ft megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes javaslatai nem újítások. Az első fokú bíróság az alperest 94 370 Ft és ennek 1973. május 1-től esedékes 5%-os kamata, valamint 75 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes javaslatait újításnak minősítette, s az épület homlokzati részénél 812 692 Ft, a tetőszigetelésnél pedig 419 362 Ft megtakarítás alapulvételével — az előbbinél 8%-os, az utóbbinál 7%-os díjkulcs alkalmazásával — 65 015+29 355 Ft újítási díj megfizetésére marasztalta az alperest. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben és úgy változtatta meg, hogy az alperes által fizetendő újítási díj összegét 65 536 Ft-ra leszállította. Az első fokú ítéletben megállapított anyagi elismerés mértékét túlzottnak találta. Ezért az újítási díjat a homlokzatra vonatkozó javaslattal kapcsolat13 A határozatban adott elvi iránymutatás a 38/1974. (X. 30.) MT sz. r. 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel. 38