Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

déka sem volt megfelelően tisztázott, ezért az alperest csak a kár részbeni megtérítésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A Ptk. 6. §-a értelmében a bíróság a kár egészben vagy részben való meg­térítésre kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű sze­mélyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. A Ptk. 6. §-a alkalmazásának tehát egyebek mellett az is feltétele, hogy a felelősségre vont fél magatartása szándékos legyen, a károsultat pedig ez a magatartás alapos okkal indítsa olyan ténykedésre, amelyből — jóhiszemű eljárás mellett — önhibáján kívül károsodás éri. A rendelkezésre álló peradatok szerint csupán előzetes tárgyalások foly­tak a peres felek között az építési telek ajándékozására vonatkozóan. K. A. tanú vallomása szerint az ajándékozási szerződés elkészítésének feltétele volt az ingatlan műszaki leválasztásával kapcsolatos hatósági eljárás befe­jezése, ezen túlmenően az ajándékozó alperes a haszonélvezeti joga biztosí­tásának feltételéhez kívánta kötni a szerződés megkötését. Az is szóba került a felek között, hogy tartáskiegészítésként az alperes havi 100 Ft-ot igényel a felperestől az ingatlan átruházása ellenében. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a felperes jóhiszeműen járt-e el és önhibáján kívül károsodott-e, elsősorban azt kellett volna vizsgálni, hogy a felperes olyan időben szerezte-e be és szállíttatta az építési anyagokat a telekre, amikor már az ingatlanrész leválasztásával kapcsolatos eljárás be­fejeződött, vagy olyan időben, amikor a műszaki feltételek még nem voltak biztosítva. Vizsgálni kell azt is, hogy az alperes által megszabott feltételek megjelö­lése mikor és milyen módon történt. Ha ugyanis a felperes az ajándékozó ál­tal kikötött feltételek tisztázása előtt szállíttatta az építési anyagokat a te­lekre, ezt csak saját veszélyére tehette, és így önhibáján kívüli károsodása nem állapítható meg. y Fel kell deríteni a tényállást a tekintetben is, mi okból zárkózott el a fel­peres az alperesnek az elől az igénye elől, hogy a részére ajándékozott ingat­lanon az apjának a haszonélvezeti joga biztosítva legyen. Az ajándékozás in­gyenes juttatás. így tehát az ajándékozó egyoldalúan szabhatja meg azokat a feltételeket, amelyek kikötésével a megajándékozottat juttatásban kívánja részesíteni. Ha tehát az alperes kellő időben közölte a felperessel a haszon­élvezeti jog fenntartására vagy a tartáskiegészítés járadékszerű folyósításá­ra irányuló igényét, és a felperes ilyen feltételek vállalása nélkül szállíttatta az építkezési anyagokat az ingatlanra, magatartását nem lehet jóhiszemű­nek tekinteni, kártérítési követelése tehát ez esetben nem megalapozott. A fenti körülményeket a perben eljárt bíróságok részleteiben nem derí­tették fel, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan. így az előadottakra tekintet­tel a Legfelsőbb Bíróság — a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján — mind­két fokú ítéletet hatályon kívül helyezve, a fenti körülmények tisztázása végett az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítot­ta. (P. törv. V. 20 126/1976. sz., BH 1977/2. sz. 59.) 7. Építési telekre és házasingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés ér­vénytelenségének megállapítása iránti perben a bíróság a fél tulajdonszer­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom