Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

lamint a célszerűségi és gazdaságossági követelményekre is; aJhizonyttás keretében adott esetben nem mellőzhető a helyszíni szemle sem [Ptk. 5. § (3) bek^T2ü."§jr' *-* A b-i házasingatlan a peres felek egyenlő arányú közös tulajdona. A házban két lakás van. Az egyikben a felperesek, a másikban az alperesek laknak. Az utcáról mindkét lakáshoz a felperesek által lakott házrész mellett vezet a bejárati út. A felperesek a lakásukban — amely egy szobából, konyhából és kamrából áll — ötödmagukkal laknak. A nevezettek egy teraszt, egy előszobát és egy fürdőszobát kívánnak építtetni, az építkezéshez — az építésügyi hatóság által megkívánt — hozzájárulásukat azonban az alperesek megtagadták. A felperesek a keresetlevelükben azt kérték, hogy a bíróság az alperesek hozzájáruló nyilatkozatát ítéletével pótolja. Az alperesek a perben azt adták elő, hogy a kereset teljesítését nem ellenzik abban az esetben, ha a felperesek részükre a korábbinak megfelelő, legalább 2,20 méter széles bejáratot létesítenek. A kerületi bíróság az ingatlanon helyszíni szemlét tartott. Megállapítása szerint a felperesek az általuk tervezett toldaléképítmény alapját már elkészítették. Az így kialakult új helyzetben kb. 95 cm széles bejáró áll rendelkezésre a lakások megközelítése céljából. Ennek kiszélesítésére a felperesek a helyszíni szemlén tett nyilatkozatuk szerint nem voltak hajlandók. A kerületi bíróság ítéletével a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján az alperesek jognyilatkozatát pótolta. Álláspontja szerint az alperesek jogos indok nélkül tagadták meg^a felperesek építkezéséhez a hozzájáruló nyilatkozat megadását. A másodfokú bíróság a kerületi bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a közös használatú bejáró korábban 2,20 méter széles volt, és ezt a felperesek az építkezés után csupán 1,10 méter szélességben kívánják visszaállítani. Ezzel az idős alperesek bejárási lehetőségét korlátozzák. Ettől függetlenül sem tekinthető joggal való visszaélésnek az az alperesi magatartás, hogy a 2,20 méter szélességű bejárónak 1,10 méterre csökkentése ellen tiltakoznak. A felperesek ugyanis a „közös területből" kívánnak az alperesek terhére bizonyos területet elvonni. Az ilyen törekvés elleni tiltakozás pedig nem joggal való visszaélés. A felperesek magatartása nem jóhiszemű, mert az érdekükben álló építkezés miatt elsősorban ők lennének kötelesek áldozatot vállalni oly módon, hogy az általuk használt bejáratot kiszélesítik. Erre a felperesek azonban nem hajlandók azzal az indokolással, hogy ebben az esetben egy sor szőlőt el kellene távolítaniuk. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A peres felek osztatlan közös tulajdonában álló ingatlant már a felperesek jogelődei természetben megosztották az alperesekkel. Ugyanilyen használati megosztás mellett vásárolták meg a felperesek 1971. évben kelt adásvételi szerződéssel a saját ingatlan illetőségüket. A Ptk. 140. §-a értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; ezt a jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek a sérelmére. A felperesek és családtagjaik öten laknak olyan lakásban, amely mindössze egy szobából, konyhából és kamrából áll. A felpereseknek a lakásuk 18