Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

3. Ha a tulajdonostárs az őt megillető elővásárlási jog gyakorlására való jelhívásra nem nyilatkozik, a lemondó nyilatkozat ítélettel nem pótolható (Ptk. 5., 376. §,3 PK 9. sz}). Az adásvételi szerződés alapján a felperes és a perindítás előtt meghalt felesége megvásárolták a tulajdonostársak 7/16 illetőségét. Az adásvételi szerződést a vevők benyújtották a földhivatalhoz azzal a kérelemmel, hogy a vevők tulajdonjogát a megvásárolt 7/16 illetőségre meghatározott arányban jegyezze be. A bejegyzés iránti kérelem elintézését függőben tartották, mert a vevők a többi tulajdonostársnak a Ptk. 145. §-ának (2) bekezdésében előírt hozzájárulását nem igazolták. A vevők ismételten felhívták a tulajdonostárs alpereseket az elővásárlási jogról történt lemondást tartalmazó nyilatkozat aláírására. Az alperesek azonban semmiféle nyilatkozatot nem tettek. A felperes ezért pert indított az alperesek ellen a Ptk. 5. §-ára hivatkozással az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatnak ítélettel történő pótlása iránt. Az alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték. Előadták, hogy az elővásárlási jogukkal nem kívánnak élni, hajlandók az elővásárlási jogról való lemondást aláírni, de perköltséget nem hajlandók fizetni. Az első fokú bíróság a kereset szerint marasztalta az alpereseket és egyidejűleg őket 750 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az alperesek fellebbeztek az ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét megváltoztatta és az alpereseket a perköltség megfizetése alól mentesítette. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek fejenként 45 Ft fellebbezési perköltséget és külön felhívásra az államnak 50 Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy az elővásárlási joggal terhelt dolog elidegenítésekor, aki a dolgot el akarja adni, a kapott vételi ajánlatot köteles az elővásárlási jog gyakorlására jogosulttal közölni. Közölni kell az ajánlat tartalmát és megfelelő határidőt kell adni a nyilatkozat megtételére. Ha a jogosult a határidő elteltével a jogát nem gyakorolja vagy jognyilatkozatot egyáltalán nem tesz, akkor a szerződés az eladó tulajdonos és a vevő között érvényesen létrejön [Ptk. 373. § (1) és (2) bek., PK 9. sz. állásfoglalás]. Utalt a másodfokú bíróság az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 83. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra. Eszerint ha az elővásárlási jog jogosultja nem nyilatkozik, a kérelmező köteles igazolni, hogy a jogosultat nyilatkozattételre írásban felszólította és a kapott vételi ajánlatot vele közölte. A másodfokú bíróság mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a joggal való visszaélésnek a Ptk. 5. §-ában szabályozott feltételei nincsenek meg, mert nincs érdeksérelem, illetőleg az másképpen is elhárítható. A felperes keresete a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasítandó lett volna, ezért az alperesek perköltség vise3 A módosított szövegben 373. §. 4 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 15