Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

ság ítéletében utalt arra, hogy a tulajdonostársaknak a vállalkozási díjért való felelőssége egyetemleges. A bíróság elegendőnek találta a közös képviselő egyedüli perbenállását. A közös képviselő fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. A végzés indokolása szerint az új eljárás során abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az alperest megillette-e a vállalkozói díj visszatartásának a joga. A másodfokú végzés meghozatala után a közös képviselő és tulajdonostársai a bíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását kérték 110,30 Ft közös költségnek, valamint az előlegezett perköltségnek és egyéb kiadásoknak az állami tulajdoni illetőségre eső része megfizetése iránt. Az alperes ellentmondása folytán az első fokú bíróság a perben bizonyítási eljárást folytatott le, majd ítéletével az alperest 110,30 Ft közös költség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan azonban a keresetet elutasította. Helytállónak találta az alperesnek azt a védekezését, hogy az előlegezett perköltség megtérítése iránti igény időelőtti. Az első fokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta azzal, hogy az alperest havi 3% késedelmi kamat terheli. A jogerős ítéletnek a keresetet részben elutasító, valamint a kamat mértékére vonatkozó rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A peradatok alapján az állapítható meg, hogy a társasház-közösséget (tehát az állami érdekeltséget is) az építésügyi hatóság kényszer-tatarozás elvégzésére kötelezte. A közös képviselő ilyen előzmények után bízta meg a tetőfedési munkák elvégzésével a kisiparost, aki követelését 29 715 Ft erejéig számlázta. A számla összegét maga az alperes is 20 174 Ft erejéig helyesnek fogadta el, ennek ellenére a tulajdoni hányad alapján őt terhelő fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A számlázott összeggel kapcsolatban a közös képviselő kifogást emelt, a kisiparos által vállalkozói díj iránt ellene indított perben védekezett, és így ügyvédi és szakértői költség előlegezése vált szükségessé. Az 1924. évi XII. tv. 10. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezések szerint59 a közös képviselő a tulajdonostársakat a közösségből folyó ügyek körében képviseli hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben, jogosult minden olyan jogcselekményre, amely a társasház közös ügyeinek kezelésével rendszerint együtt jár. Az V. r. felperes jogkörében járt el, amikor a kötelezően elrendelt felújítási és karbantartási munkákat költségvetés alapján megrendelte, majd a vállalkozó által indított perben érdemben védekezett, s ily módon valamennyi társtulajdonos, tehát az állami érdekeltség jogainak és törvényes érdekeinek védelmét is biztosította. A peres eljárást megelőzőleg a költségvetés készítése, majd a peres eljárás során az ügyvédi képviselet és szakértő kirendelésének kérése indokolt volt, így az erre a célra fizetett kiadások előlegezése — függetlenül a 59 Ezt a jogszabályt az 1977. évi 18. tvr. 24. §-ának (1) bek. hatályon kívül helyezte. Ez az iránymutatás azonban az új jogszabályban -foglaltaknak is megjelel. 172