Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

zik, amelyre annyira számítottak, hogy éneikül a szerződést meg sem kötötték volna [Ptk. 210. § (3) bek., PK 96. sz.m]. II. Ajándékozási szerződés révén nem juthat vagyoni előnyhöz az a házastárs, aki az ajándékozási szándékot motiváló feltevés meghiúsulását utóbb saját felróható magatartásával maga okozta [Ptk. 4. § (3) bek.].5i A felperes és az I. r. alperes 1941. december 24-én kötöttek házasságot. A felperes szülei 1954-ben 200 D-öl területű telek megvásárlásához a felperesnek és az I. r. alperesnek 10 000 Ft-ot ajándékoztak. A telek 1/2 részben a felperes, 1/2 részben pedig az I. r. alperes nevére került a telekkönyvben. A felperes a tulajdoni illetőségét 1971-ben egyenlő arányban a leányának — a II. r. alperesnek — és az unokájának — a III. r. alperesnek — ajándékozta haszonélvezeti jogának a fenntartása mellett. A telek tehát, amelyen később nyaraló épült, 1/2 részben az I. r. alperes, 1/2 részben pedig a II. és III. r. alperesek tulajdona. A felperes és az I. r. alperes házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, megállapította, hogy a volt közös lakást a férj (az I. r. alperes) hagyta el, aki életközösségre lépett H. J.-nével. Ezt az ítéletet a megyei bíróság az 1971. szeptember 10-én kelt ítéletével helyben hagyta. A felperes apja már korábban pert indított az I. r. alperes ellen a köztük létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt. A járásbíróság az 1971. május 31-én kelt jogerős ítéletével a telek 1/4 része tekintetében az ajándékozási szerződés érvénytelenségét megállapította, és az I. r. alperest az 1/4 tulajdoni hányad értéke fejében 20 000 Ft-nak, valamint 1970. december 15-től járó évi 5% kamatának a megfizetésére kötelezte. Ilyen előzmények után indított pert 1972. január 3-án a felperes — mint az 1963-ban meghalt anyjának örököse — az anyja és az I. r. alperes között létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségének a megállapítása és az I. r. alperesnek az 1/4 tulajdoni hányad értéke fejében 20 000 Ft és kamata megfizetése iránt. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, a II. r. alperes nem tett nyilatkozatot, a III. r. alperes pedig a kereseti kérelem teljesítését nem ellenezte. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította lényegében azzal az indokolással, hogy az ajándék visszakövetelésének joga kizárólag az ajándékozót illeti meg, akinek ezt a jogát még életében kell gyakorolnia, vagy legalábbis az erre irányuló szándékát még életében kifejezésre kell juttatnia. Enélkül a visszakövetelési jog az ajándékozó halálával megszűnik és nem száll át az örökösére. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság helyben hagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Döntését azzal indokolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 96. sz. állásfoglalásában foglaltak szerint alkalmazható a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, tehát a felperes — mint akinek ehhez törvényes 50 Ezt az állásfoglalást a PK 412. sz. állásfoglalás a Ptk. 582. §-ával új (3) bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte. 51 A módosított szövegben (4) bek. 153