Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

mény tekintetében tévedésben volt, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Használt gépkocsi adásvételénél lényeges körülmény az, hogy a gépkocsi motorja felújított vagy javított állapotban van-e. A törvényességi óvással sem támadott jogerős ítéleti ténymegállapítás szerint az eladó felperes a szerződés megkötésekor azt állította, hogy a gépkocsi motorja „felújított" állapotban van. A szerződés megkötésénél a vevő szerződési szándékát és akaratát motiváló lényeges körülmény az, hogy a gépkocsi motorja előzetesen „felújított" állapotba került, mert ebből vonható következtetés annak későbbi élettartamára és használhatóságára. Ezen nem változtat az sem, hogy — a szakértő megállapítása szerint — a mindennapi életben a „felújítás" és a „javítás" fogalmát könnyen összetévesztik s egy fogalomként kezelik. A Ptk. 208. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a felperes kijelentését úgy kell értelmezni, ahogyan azt az alperesnek a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A „javítás" és a „felújítás" fogalma pedig az általánosan elfogadott szóhasználat szerint is határozottan megkülönböztethető. A bizonyítási adatok szerint az említett szavak közötti különbséggel maga a felperes is tisztában volt, tehát a vevő tévedését a való tényeknek meg nem felelő tájékoztatással a felperes okozta. A szerződési nyilatkozat megtámadásának a Ptk. 210. §-ában írt feltételei eszerint adva vannak, a megtámadás pedig a Ptk. 236. §-ában írt határidőn belül történt. Olyan peradat sem merült fel, amely a megtámadási jog megszűnését vonná maga után. így a másodfokú bíróság jogszabálysértéssel utasította el a tévedésre alapított viszontkeresetet. De törvénysértő a másodfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezése is. Ha az alperes viszontkeresetének elutasítása jogszerű lett volna, nem lett volna mellőzhető az alperesnek a vételárhátralék megfizetésére kötelezése. A felperesnek a fellebbezési tárgyaláson tett az a nyilatkozata, hogy egyezség esetén hajlandó a vételárhátralék iránti keresetétől elállni, önmagában nem értelmezhető a kereseti követelésről való egyoldalú lemondásnak. A Ptk. 208. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ugyanis a joglemondásnak kifejezettnek kell lennie és azt nem lehet kiterjesztően értelmezni. A peradatok szerint a szerződés megkötése után a vevő üzemeltette a gépkocsit. Arra is adat merült fel, hogy komoly javításon esett át időközben a jármű, így feltehetően a vevő a szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén azt a szerződéskötés előtti állapotban már nem tudja visszaszolgáltatni. Ez esetben viszont a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések folytán a bíróságnak a szerződést a határozat hozataláig terjedő időre hatályossá kell nyilvánítania, és rendelkeznie kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. A másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán a jogvita érdemi elbírálásához szükséges körülményeket maradéktalanul nem derítette fel, ezért a Legfelsőbb Bíróság — a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján — a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bírósá150