Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

A Legfelsőbb Bíróság PK 96. számú állásfoglalása szerint a házastársak és jegyesek közötti ajándék visszakövetelésére, illetőleg az ilyen ajándéko­zási szerződés megtámadására apolgári jog szabalyait kell alkalmazni állásfoglalás indokolása rámutat arra. hogy alkalmazható a, Ptk. 210. §-ának. (3) bekezdése is. amely szerint ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. IIyen feltevés lehet az is, hogy a házasság — betöltve társadalmi rerndeltetését — tartós lesz. Ha tehát felismerhető, hogy a felek a szerződést ebben a felte­vésben kötötték, s ezutóbb tévesnek bizonyult az ajándékozási szerződés az említett jogszabály alapján megtámadható. Mindez áll arra az esetre is, amikor az egyik házastárs hozzátartozója juttat ajándékot együttesen vagy külön-külön a házastársaknak, s az alapul szolgáló feltevés utóbb meghiú­sul. A Ptk. 235. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés megtámadására a sé­relmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes ér­deke fűződik. E rendelkezés alapján a felperesnek mint atyja öröksének a szülei által kötött ajándékozási szerződés megtámadásához fűződő törvé­nyes érdekét el kell ismerni. A felperes tehát jogosult volt a szerződés meg­támadására téves feltevés alapján. Ezt az igényét a házastársi közös vagyon megfosztása iránti perben is érvényesítheti. A Legfelsőbb Bíróság 10. számú Irányelvének 9. pontjában foglalt rendelkezés szerint a házassági vagyon­jogi perber valamennyi igény eggyüttes és végleges rendezésére kell töre­kedni A járásbíróságnak minderre tekintettel a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében tájékoztatnia kellett volna a fel­perest, hogy az ajándékozási szerződés megtámadása iránti jogát, is erve­nyesítheti a perben, és ennek megfelelően mindkét fokú bíróság tévesen járt el, amikor a pervitát a felperes ilyen irányú igényének figyelmen kívül hagyásával döntötte el. Tévedett továbbá a másodfokú bíróság akkor is, amikor arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a felperes anyja perbenállására a jelen perben nincs llehetőség. A házassági vagyonjogi pert illetően nincsenek különleges eljárási szabá­lyok, hanem a Pp. általános szabályai — a rendes eljárási szabályok — az irányadók [Pp. 292. 1^(1) bek. ], Nincs akadálya pertársaság létesítésének, sőt a vagyonjogi igény esetleg bizonyos személyek perbenállása nélkül el sem bírálható. A jogszahályok tehát" nem állják útját annak, hogy a felpe­res anyja az ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítását a jelen perben kérje. A házastársak részére történt ajándékozási szerződés sikeres megtáma­dása esetén módosul a volt házastársnak a Csjt. 31 §-a szerinti vagyoni illetősége, és ez a házingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésénél is figyelembe veendő szempont. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) be­kezdése alapján mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 471/1976. sz., BH 1977/12. sz. 543. ) 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom