Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

igényt a kisajátított ingatlanon fennállott joguknak a kisajátítás folytán tör­tént megszűnése miatt. Más a helyzet az ingatlannyilvántartásból (telekkönyvből) ki nem tűnő annak a kötelmi jogosultnak az esetében, aki a kisajátítás elrendelése miatt nem szerezhet az ingatlanra tulajdonjogot. Az ilyen személy ugyanis nem fordulhat közvetlenül a kisajátítást kérő ellen ama kártalanítási összeg iránt, amelyet az a kisajátított ingatlannak az ingatlannyilvántartásból kitűnő tu­lajdonosa részére már kifizetett. Ilyen esetben a kötelmi jogosult ezt az igényét csak az említett tulajdonossal szemben érvényesítheti. Joga van vi­szont ahhoz, hogy a kisajátítást kérővel szemben közvetlenül érvényesít­hesse a még ki nem fizetett vagy az államigazgatási határozatban megálla­pított összeget meghaladó kártalanítási összeg iránti igényét. Ez utóbbi eset­ben azonban az igény érvényesítésének az is feltétele, hogy az említett tu­lajdonos a kötelmi jogosultnak az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét elismerje. Ellenkező esetben a kisajátítást kérőn kívül az ingatlannak az in­gatlannyilvántartásból kitűnő tulajdonosát is perbe kell vonni annak tűrése végett, hogy a kisajátítást kérő a kártalanítási összeget a kötelmi jogosult­nak fizethesse ki. (A PK 405. számú állásfoglalássál módosított 26. sz., BH 1976/12.) 79. a) A kisajátítási kártalanítás körében a jogszabályban meghatározott liatáridőn belül olyan igényt is lehet keresettel érvényesíteni, amelyet a tu­lajdonos az államigazgatási eljárásban nem érvényesített, és amellyel kap­csolatban az államigazgatási hatóság a határozatában nem rendelkezett. Ilyen igényt a törvényes határidőn belül benyújtott keresetlevéllel meg­indított kártalanítási perben a perlési határidő után is lehet a Pp. szabályai szerint érvényesíteni. b) Közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti az igényét az az érdekelt is, aki az államigazgatási eljárásban nem szerepelt ügyfélként. a) Az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 19. §-ának (2) bekezdése értelmé­ben — a (3) bekezdésben írt kivétellel — az a fél, aki az államigazgatási ha­tóság határozatában megállapított kártalanítási összeget sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az el­lenérdekű fél ellen indított perben a bíróságnál kérheti a kártalanítási ösz­szeg módosítását. A jogszabály nem tartalmaz olyan megszorító rendelke­zést, hogy a tulajdonos a kártalanítás iránti perben csak az államigazgatási eljárásba bevont kártalanítási igényt érvényesítheti. Ennek indoka nyilván az, hogy a jogszabály a kisajátított ingatlan fejében járó kártalanítást egy­séges igénynek tekinti. » A harmincnapos perlési határidőn belül tehát a kereseti kérelem olyan követelés vonatkozásában is előterjeszthető, amelyet a tulajdonos az állam­igazgatási eljárásban nem érvényesített, és amellyel kapcsolatban az állam­igazgatási hatóság a határozatában nem rendelkezett. A kisajátítási kártalanítási perben a Pp. 146. és 247. §-ának a keresetvál­toztatással kapcsolatos rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Pp. 146. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes a keresetét az első fokú ítélet hozatalát meg­előző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg. Minthogy pedig a tulajdonosnak a kisajátítás folytán keletkezett külön­125

Next

/
Oldalképek
Tartalom