Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

földhivatalt a tulajdonjog bejegyzése iránt. A másodfokú bíróság tehát tévesen állapította meg azt, hogy a peres felek az ingatlanrész telekkönyvi tulajdonba adása tekintetében is megállapodtak. Ha a teljesítés ideje felől a szerződő felek a megállapodásukban nem rendelkeztek, a törvény diszpozitív rendelkezései alapján kell azt megállapítani. A Ptk. 280. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, tehát nem köteles teljesíteni addig, amíg a másik fél a teljesítést fel nem ajánlotta. A Legfelsőbb Bíróság több határozatában ezzel összhangban mondotta ki azt, hogy ha a bíróság valamelyik tulajdonostársat a másik tulajdonostárs illetőségének a megváltására feljogosítja, a megváltási ár fizetése, illetőleg a megváltott ingatlanrész birtokba és telekkönyvi tulajdonba adása tekintetében a feleket kölcsönös és egyidejű teljesítésre kell kötelezni [Ptk. 148. § (2) bek., PK 10. sz.]. Eszerint a megváltási árnak részletekben történő megfizetése esetén a tulajdonjog bejegyzése — ellenkező megállapodás hiányában — csak a megváltás teljes összegének kifizetése vagy legalábbis a vételárnak egyidejű jelzálogjogi biztosítása esetén engedélyezhető. Enélkül ugyanis a tulajdonjogot az ítélet alapján nyomban elvesztő fél ki van téve annak, hogy a másik féltől a megváltási összeget nem tudja behajtani. Az első fokú bíróság végzése ezeknek a követelményeknek nem felel meg. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor az első fokú bíróság végzését helyben hagyta. (P. törv. I. 20 761/1975. sz., BH 1976/11. sz. 496.) 67. I. A haszonélvezeti joggál terhelt dolog tulajdonosai a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a haszonélvezőt — akarata ellenére — a haszonélvezet megszüntetésére vagy korlátozására nem kényszeríthetik [Ptk. 155. § (3) bek.].36 II. Közös tulajdon megszüntetése iránt történő perindítás esetében a haszonélvezőt is perbe kell vonni [Pp. 146. § (2) bek., 148. § (2) bek. PK 10. sz.37]. A peres felek 1953-ban kötöttek házasságot. Házasságukból két, ma már nagykorú gyermekük született. A peres felek együttélésük alatt a felperes nagybátyja által ajándékozott telken OTP-kölcsön felhasználásával családi házat építettek. Az ingatlan a felperes tulajdonaként van a telekkönyvbe bejegyezve. Az iratokhoz csatolt telekkönyvi szemléből megállapítható, hogy az egész ingatlant J. J. haszonélvezeti joga terheli és az ingatlanra az OTP-fiók javára 54 000 Ft építési kölcsön erejéig elidegenítési és terhelési tilalom és a kölcsön biztosítására jelzálog van bejegyezve. A peres felek között az életközösség 1973 júliusában szakadt meg oly módon, hogy a felperes a közös lakásból elköltözött. A felek házasságát a bíróság felbontotta. A felperes a keresetében a házastársi közös vagyon megosztását és a házingatlanon fennálló közös tulajdonnak oly módon való megszüntetését kérte, hogy tulajdoni hányadát megfelelő ellenérték mellett az alperes váltsa magához. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes 36 A módosított szövegben 157. §. 37 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 112