Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

donostársak között a birtoklás és a használat megosztása nem jelenti a közös tulajdon megszüntetését és nem is végleges hatályú. A birtoklás és a használat rendezésénél döntő ugyan a tulajdoni hányad, de nem kizárólagos szempont, mert indokolt esetben, illetőleg a felek megállapodása esetében a használat mértéke eltérhet a tényleges tulajdoni helyzettől. Ez azonban nem eredményezheti egyben a tulajdoni arányok megváltozását is. Közös tulajdon megszüntetése esetében a megosztásnak a tulajdoni hányadokhoz kell igazodnia. A PK 10. számú állásfoglalás indokolásában kifejtett elvek szerint ettől csak akkor lehet eltérni, ha az eltérést gazdasági vagy célszerűségi okok indokolják. Ilyenkor azonban a különbözet pénzbeli kiegyenlítéséről kell gondoskodni. A jogerős másodfokú bírósági ítélet indokolásából nem tűnik ki, hogy a tényleges telekkönyvi állapottal szemben miért tekintette az alpereseket az ingatlan 1/2 részét meghaladóan tulajdonosnak és a megosztásnál miért tért el a tényleges telekkönyvi tulajdoni arányoktól, az eltérést milyen gazdasági vagy célszerűségi okok indokolták. Amennyiben a tulajdoni hányadok szerinti megosztástól való eltérés indokolt (PK 10.), abban az esetben az értékkülönbözet pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell. A másodfokú bíróság az ítélet indokolásában nem tért ki arra, hogy miért nem ítélte meg a felperesek javára annak a résznek az egyenértékét, amellyel kevesebb területhez jutottak, mint ami a tulajdoni arányok szerint őket megillette. Az ítélet tehát megalapozatlan. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 423/1976. sz., BH 1977/12. sz. 540.) 65. Családi közösségben folytatott közös gazdálkodás során kifejtett munkáért nem munkabér jár, hanem a közös gazdálkodás megszűnésekor mutatkozó vagyonszaporulat tekintetében közös tulajdon keletkezik, amelynek elosztása kérhető a szerzéshez váló hozzájárulás arányában [Ptk. 147— 148. §].u Az alperes 1953-ban kötött házasságot a felperes fiával. Az alperes és férje a házasságkötés után a felpereshez költöztek és vele 1960-ig családi és gazdasági közösségben egy háztartásban éltek. A felperes 15 kat. hold mezőgazdasági ingatlanán közösen gazdálkodtak. Az alperes férjével 1960-ban elköltözött a felperestől és ekkor egy házasingatlant vettek. A felperes az ingatlan megszerzéséhez részletekben 70 000 Ft-ot, majd a ház tatarozására és egyéb kiadásra további összeget folyósított. A felperes 1970-ben felköltözött B-re és azóta a fiával az említett házban együtt lakik. Az alperes és férje között a házassági életközösség 1971 szeptemberében megszakadt. A bíróság a házasságukat felbontotta, a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti per még nincs jogerősen befejezve. A felperes 67 500 Ft „kölcsön" visszafizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes 15 000 Ft erejéig a követelést elismerte; ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. 34 A közös háztartásban élők vagyoni viszonyait a módosított szöveg 578. §-a az iránymutatásban foglaltaknak megfelelően szabályozza. 109