Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

való csatolásának vagy önálló ingatlanokként történő kialakításának van-e akadálya. (P. törv. I. 20 335/1973. sz., BH 1973/3. sz. 111.) 66. Állami tulajdonba került ingatlanra elbirtoklás útján nem lehet tulajdonjogot szerezni [Ptk. 121. § (3) bek., 176. §]. A felpereseknek a perbeli ingatlan tulajdonjoga elbirtoklása útján történt megszerzésének megállapítása iránti keresetét az első fokú bíróság elutasította. Az ítélet ellen fellebbező felperesek sérelmezték a kereset elutasítását és az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatása mellett a keresetüknek helytadó döntést kértek. Arra hivatkoztak: nincs megnyugtató peradat arra, hogy mi történt az alperessel, sem arra, hogy a nevezett a törvényben meghatározott időben valóban elhagyta volna az ország területét. Álláspontjuk szerint a perbeli ingatlan a fentiek folytán elhagyottnak nem minősül. A községi tanácsnak az ingatlanra vonatkozóan a Pénzügyminisztériummal történt közlésével kapcsolatban kérték a községi tanács vb titkárának tanúkénti kihallgatását. A járásbíróság a peradatok alapján helyesen állapította meg, hogy a perbeli ingatlan elhagyottnak minősül, s az az 1948. évi XXVIII. tv. 4. §-a és a 8920/1948. (VIII. 27.) Korm. sz. rendelet alapján állami tulajdonba került. Ekként arra vonatkozóan a felperesek elbirtoklással tulajdont a Ptk. 121. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint nem szerezhettek. A 8920/ 1948. (VIII. 27.) Korm. sz. rendelet 4. §-ának a) pontja szerint az elhagyottság kérdésének elbírálása a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A Pénzügyminisztérium ebben a kérdésben állást foglalt. Állásfoglalása a bíróságra is irányadó, az bírói úton felül nem vizsgálható. Ezért a másodfokú bíróság a felperes által erre vonatkozóan felajánlott bizonyítást mellőzte. Amennyiben vitás lehetne a perbeli ingatlan tulajdonjoga az állam és az érintett magánszemélyek között, a Ptk. 176. §-ában foglaltak szerint ez esetben az állam tulajdonjogát kell vélelmezni. Ugyanis a fellebbezésből megállapíthatóan maguk a felperesek sem tudják, hogy mi történt az alperessel, visszatért-e az ország területére vagy sem a törvényben előírt időben. Ekként a járásbíróság ítélete törvényszerű, ezért azt a másodfokú bíróság indokai alapján hagyta helyben a fenti indokolásbeli kiegészítéssel. (Kaposvári Megyei Bíróság Pf. I. 20 396/1973. sz. BH 1973/10. sz. 371.) 67. Ha az elbirtokló tulajdonjogát a telekkönyvbe nem jegyeztette be, az elbirtoklás címén történt tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanra a telekkönyvben bízva, ellenérték fejében szerzett jogot; ilyen esetben az elbirtoklási idő a tulajdoni bejegyzéstől újból kezdődik (Ptk. 121. §, PK 6. sz.). A 1066 D-öl nagyságú szőlőnek feltüntetett terület egymás között egyenlő arányban a felperesek tulajdonában van. Az ennek közvetlen szomszédságában fekvő 549 d-öl nagyságú szőlőnek feltüntetett terület pedig az alperes tulajdona. Az I. r. felperes birtokháborítási panasszal fordult az államigazgatási hatósághoz, azt állítva, hogy területének egy részét az alperes jogtalanul tartja birtokában. 94