Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

Az ügyben eljárt bíróságok az alperesre vonatkozóan az esetleges menthető ok fennállását behatóan nem vizsgálták. Az 1889-ben született és Z-n rokonainál lakó alperes orvosi bizonyítvánnyal igazolta, hogy 1956. január óta munkaképtelen fekvő beteg. Ezért nem tudott a tárgyalásokon sem megjelenni. A menthető ok beható vizsgálata végett az alperest megkeresett bíróság útján a lakásán meg kellett volna hallgatni, főként arra nézve, hogy az ingatlanokat kitől szerezte, egyáltalán birtokbalépett-e és ha igen, mikor és miért hagyott fel azok használatával. Tisztázni kell azt is, hogy milyen rokonai vannak az alperesnek akár a perbeli ingatlanok közelében, akár lakóhelyén, akiket vagy akit megbízhatott volna azzal, hogy a szóban forgó ingatlanok felől érdeklődjenek, azokkal törődjenek. Mindezeknek a körülményeknek vizsgálata nélkül megalapozott érdemi döntés nem hozható. A jogerős ítélet tehát megalapozatlan. (P. törv. I. 20 083/1975. sz. BH 1975/11.. sz. 509.) 62. A házassági életközösség fennállása alatt bármelyik házastárs által elbirtoklás útján szerzett vagyontárgy a házastársak közös tulajdona, a tulajdonjog iránt indított perben mindkét házastársnak perben kell állnia, vizsgálni kell azonban azt is, hogy az elbirtoklás útján történő tulajdonszerzés nem ütközik-e jogszabályba [Ptk. 121. §, Csjt. 28. §, 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. r., 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r.]. (P. törv. I. 21 121/1973. sz., BH 1974/11. sz. 433. — L. 413. sorszám alatt.) 63. í. Elbirtoklásra alapított tulajdoni igény érvényesítése esetén az elbirtoklás feltételeinek meglétét körültekintően kell vizsgálni (Ptk. 121. §). II. Hirdetményi kézbesítés a fél kérelmére akkor rendelhető el, ha az ismeretlen helyen való tartózkodás megfelelően valószínűsítve van (Pp. 101. §). III. A bíróság által kirendelt ügygondnok költségének megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni (Pp. 84. §). A perbeli 236 d-öl területű ingatlan tulajdonosai a telekkönyv szerint az alperesek. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy ennek az ingatlannak a tulajdonjogát elbirtoklással megszerezte. Előadta, hogy az alperesek 1911-ben Amerikába vándoroltak ki, kivándorlásuk után az ingatlant az ő apja használta 1913-ban bekövetkezett haláláig. Ezt követően az ingatlant a felperes vette birtokba és azt azóta is sajátjaként használja. A bíróság az ismeretlen helyen tartózkodónak állított alperesek részére ügygondnokot rendelt, az idézést pedig hirdetmény útján kézbesíttette. Az ügygondnok a tárgyaláson a kereset elutasítását kérte. A járásbíróság által kihallgatott tanúk vallomásából az tűnik ki, hogy ezek a tanúk a felperest tekintették az ingatlan tulajdonosának, aki az ingatlant haszonbérbe adással hasznosította. A járásbíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes a perbeli ingatlan tulajdonjogát elbirtoklással megszerezte. Kimondta, hogy a felperes költségmentessége folytán le nem rótt 600 Ft illeték és 200 Ft ügygondnoki díj az államot terheli. ítélete indokolásában a járásbíróság megállapította, hogy az alperesek 1911-ben ismertlen helyre távoztak, ezt követően az in87