Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

való szilárd kapcsolatára figyelemmel a polgári jog szabályai szerint alkotórészi kapcsolatban van. Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 23. §-ának a 35/ 1967. (XII. 28.) PM sz. rendelet 4. §-ával megállapított (1) bekezdése kimondja, hogy ingatlannak visszteher mellett, valamint öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső más módon vagy ügylettel történő átszállása, átruházása, illetőleg megszerzése ingatlan-vagyonátruházási illeték alá esik, tekintet nélkül arra, hogy az átszállást vagy átruházást a telekkönyvbe bejegyezték-e. Jogunk szerint ingatlan a földterület. A Ptk. 95. §-ának (1).bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy alkotórész mindaz, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Annak tehát, hogy alkotórészi kapcsolat legyen megállapítható, két — a kapcsolat időtartamára és a kapcsolat fizikai jellegére vonatkozó — lényeges feltétele van; egyrészt az, hogy a kapcsolat tartós legyen, másrészt pedig az, hogy a kapcsolatban álló dolgok elválasztása esetében a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, vagy pedig értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Ezeket kell szem előtt tartani annak a kérdésnek az elbírálásánál is, hogy a hatósági engedély alapján meghatározott időre közterületen létesített garázsépület elidegenítése esetében ingatlan- vagy ingó-vagyonátruházási illetéket kell-e fizetni. Az illetékfizetési kötelezettség tehát attól függően alakul, hogy a garázsépület az előbb említettek szerint ingatlannak vagy ingónak minősül-e. Ha a garázsépületet hosszabb időre építették, mégpedig úgy, mint ahogyan az állandó jellegű épületeket általában építeni szokták, tehát ha a földtől való elválasztással a felépítmény elpusztulna vagy értéke, illetőleg használhatósága számottevően csökkenne, ez esetben a garázsépületet ingatlannak kell tekinteni, s ezért elidegenítése esetében ingatlan-vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A föld és a felépítmény kapcsolatának tartóssága nemcsak akkor állapítható meg, ha a kapcsolat időtartama meghatározatlan, hanem akkor is ha ez az időtartam bár meghatározott, de a közfelfogás szerint tartósnak minősül. Az időtartam meghatározottsága azért sem döntő, mert a meghatározott időtartam bármikor meghosszabbítható. A felépítmény alkotórészi, tehát ingatlan jellegén nem változtat az, hogy a felépítmény és a telek tulajdonosa nem ugyanaz. A földre és az épületre vonatkozó tulajdonjog ugyanis elválhat egymástól. Így a Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha jogszabály vagy a földtulajdonossal az építkezés befejezése előtt kötött megállapodás egyébként így rendelkezik. A kifejtettekből következik, hogy a másodfokú bíróság álláspontja téves, tehát törvénysértő, míg az első fokú bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelel. (P. törv. III. 21 289/1972. sz., BH 1973/8. sz. 293.) 48. í. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetésére irányuló kereset esetén perbe kell vonni a haszonélvezőt is (PK 10. sz. VII. c) pont). II. A közös tulajdonban álló földön az egyik tulajdonos által emelt épü69