Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ee) Védjegy 40. Megkülönböztetésre alkalmas színösszetétel védjegyként lajstromoz­tatható (1969. évi IX. tv.l. § a) pont, 2. §). A bejelentő a kék, fehér és arany színű, három egymással párhuzamos sávból álló védjegyének lajstromozását kérte a 36. áruosztályba tartozó szolgáltatásokra (bankszolgáltatások, hitelügyletek, hitelnyilvántartás) és a 16. áruosztályba tartozó árukra (nyomtatványok, űrlapok stb.). Az Országos Találmányi Hivatal a bejelentést elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a bejelentett megjelölés — megkülönböztető jelleg hiányában — oltalomra nem alkalmas. Az első fokú bíróság a bejelentőnek a határozat megváltoztatása iránti kérelmét elutasította. Az Országos Találmányi Hivatal határozatában kifej­tettekkel egyezően az volt az álláspontja, hogy a lajstromozni kért megje­lölésnek nincs megkülönböztető jellege. Utalt a végzésnek indokaiban arra is, hogy a bejelentő védjegye nem ismert az országban, s ezért annak lajst­romozására nem ad alapot a 2/1970. (VII. 1.) OMFB—IM sz. együttes ren­delet 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés sem, amely szerint a kizárólag számokból, kiejthető szót nem képező betűkből vagy egyszerű mértani ábrából álló megjelölés oltalomképességének megítélésénél figye­lembe kell venni a megjelölés korábbi ismertségét az országban. A bejelentő a fellebbezésében az oltalom iránti igényét kizárólag a 36. áruosztályba tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan tartotta fenn, a 16. áru­osztályba tartozó árukkal kapcsolatban a védjegyoltalomról lemondott s ebben a keretben kérte az első fokú bíróság végzésének megváltoztatását. A bejelentő fellebbezése alapos. Az 1969. évi IX. tv. (Vt.) 2. §-ának (1) bekezdése szerint megkülönböz­tetésre alkalmas a megjelölés, ha az árunak — amin a Vt. 1. §-ának a) pontja értelmében szolgáltatás is értendő — más azonos vagy hasonló jel­legű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a megjelölés lehet különösen szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, hang- vagy fényjel vagy ezek együt­tes alkalmazása. A Vt. tehát kifejezetten megengedi színösszetételnek védjegyként való lajstromozását, ha az megkülönböztetésre alkalmas. A bejelentő egymás­sal párhuzamos, kék, fehér és arany sávokból álló védjegye megfelelően alkalmas másnak hasonló — a 36. áruosztályba tartozó — szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére, mert hatásosan érzékelteti, hogy meghatározott cég szolgáltatásairól van szó. Nincsen olyan körülmény sem, amely a szó­ban forgó megjelölést az oltalomból kizárná [Vt. 3. § (1) bek.], mert az nem megtévesztő, használata nem ütközik jogszabályba vagy társadalmilag el­fogadott erkölcsi szabályba, másnak személyhez fűződő jogait sem sérti és nem hasonlít másnak az országban közismert védjegyéhez. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a lajstromozni kért meg­jelölés a Vt. rendelkezéseinek megfelel és a Vt. 1. §-a alapján oltalomban részesíthető. Ezért a másodfokú bíróság a Vt. 44. §-ának (1) bekezdése és a 4/1970. (VII. 1.) IM sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján az első fokú bíró­ság végzését részben megváltoztatva — a bejelentő fellebbezési kérelmé­nek megfelelően — a 36. áruosztályba tartozó szolgáltatásokra való kor­60

Next

/
Oldalképek
Tartalom