Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

folytán bekövetkezett terméskiesésben jelentkező kárának megtérítését jog­szerűen követeli. A felperes által indítványozott bizonyítást tehát nem lehet eleve célta­lannak tekinteni és ezen az alapon mellőzni. Ellenkezőleg a bizonyítás fel­vétele nélkül nem lehet a szóban levő igény tekintetében a jogszabálynak megfelelő döntést hozni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság kiegészítő ítéletét és a megyei bíróság ítéletének a kiegészítő ítélet helyben hagyására vonatkozó rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozata­lára utasította. (P. törv. II. 20 272/1974. sz., BH 1975/4. sz. 176.) 7. Ha a lakóépületnek az építésügyi hatóság által elrendelt helyreállítá­sát nem az építésügyi hatóság, hanem a tulajdonostársak valamelyike vé­gezteti el, az építési költség megfizetésére vonatkozó igény elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 7., 142. §, 1964. évi III. tv. 37., 39. 4/1960. (X. 2.) ÉVM—PM sz. r.]. A perbeli házingatlan 84/184 részben a Magyar Állam, 81/184 részben az I—II. r. alperesek, míg 19/184 részben a III—IV. r. alperesek tulajdona. A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya határozatával — az 1964. évi III. tv. 37. §-ának c) pontja és a 39. §-ának (1) bekezdése alapján — arra kötelezte a házingatlan tulajdonosait: állítsák helyre a lakóépületet, mert annak tetőszerkezete megrongálódott és ennek folytán életveszélyessé vált. Az építési munkákat a 84/184 részben tulajdonos Magyar Állam illető­ségének kezelője, az ingatlankezelő vállalat végezte, illetve végeztette el. A munkálatok megkezdése előtt a társtulajdonosokat részben az építési költségekre vonatkozó költségvetési tervezetről, részben a munkálatok idő­tartamáról tájékoztatta. Az építési munkák befejezése után az ingatlankezelő vállalat a munkála­tok ellenértékét magában foglaló számlát az építési hatósághoz nyújtotta be és kérte, hogy az a 4/1960. (X. 2.) ÉVM—PM sz. együttes rendelet alap­ján intézkedjék a társtulajdonosokat terhelő költségek behajtása érdeké­ben. Az építési hatóság közölte az ingatlankezelő vállalattal, hogy a társ­tulajdonosokat terhelő költségek behajtása tárgyában nem tud intézkedni, mert ez — miután az építtetői feladatokat nem az építési hatóság látta el — nem államigazgatási hatáskörbe tartozik, ezért a társtulajdonosokkal szem­ben fennálló követelés bírósági úton érvényesíthető. Ilyen előzmények után az ingatlankezelő vállalat fizetési meghagyás ki­bocsátását kérte. Az adósok ellentmondása folytán megindult perben az első fokú bíróság — megállapítva hatáskörének hiányát — a pert a Pp. 157. §-ának a) pont­ja alapján, a 130. § (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel megszüntette, s elrendelte az iratok áttételét a városi tanács vb műszaki osztályához a 4/1960. (X. 2.) ÉVM—PM sz. r. együttes rendeletben szabályozott eljárás lefolytatása végett. Az első fokú bíróság fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A 4/1960. (X. 2.) ÉVM—PM sz. együttes rendelet 1. §-a szerint, ha az építési hatóság vegyes (részben személyi, részben társadalmi) tulajdonban 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom