Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

nagyobb értékhez jut, az értékkülönbözetet az ellenérdekű félnek tartozik megtéríteni. Ennek megállapításánál azonban nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felperes a lakóházon az alperes beleegyezése nélkül végzett átalakítást és így legfeljebb arra az összegre lehet igénye, amelylyel az ingatlan értéke az átalakítás folytán kimutathatóan emelkedett. Figyelemmel kell lenni a PK 10. számú állásfoglalása IV. és V. pontjában foglaltakra is, amelyek szerint a felperes akarata ellenére akkor sem kötelezhető az általa használt lakás kiürítésére, ha a házasingatlan kizárólag az alperes tulajdonába kerül, a bennlakásának értékcsökkentő hatását azonban a felperesnek kell viselnie. A közös tulajdon megszüntetésének az első fokú bíróság által választott módja azért sem célravezető, mert a házasingatlan továbbra is a felek közös tulajdonában maradna. így a közös tulajdon a felek között nem szűnne meg. Ha a közös tulajdon megszüntetése részben természetbeni megosztással, részben megváltással valami okból nem lenne alkalmazható, az ingatlannak árverés útján történő értékesítését kell elrendelni. Ebben az esetben a peres felek lakáshasználata, az árverési vételár megállapítása és felosztása kérdéseiben a PK 10. számú állásfoglalása IV. és V. pontjában foglaltakra kell figyelemmel lenni. A Legfelsőbb Bíróság ezért mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. § (3) bek.]. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 584/1974. sz., BH 1975/8. sz. 363.) 86. Az ingatlanra vonatkozó közös tulajdon megszüntetésének szabályait abban az esetben is alkalmazni kell, ha a megszüntetésre házastársi közös vagyon megosztása keretében kerül sor (Csjt. 31. §, Ptk. 148. §, PK 10. sz.). (P. törv. II. 20 614/1974. sz., BH 1975/5. sz. 226. — L. 414. sorszám alatt.) 87. Az építőközösség polgári jogi társaság, amely nem jogi személy, perbeli jogképessége nincs, a vállalkozó a követelését az építőközösség tagjaii^al szemben érvényesítheti. Ugyanez vonatkozik a már megalakult társasházakra is [Ptk. 571. §, 2/1964. (VII. 5.) ÉM sz. r. 5. §, Ptk. 149. §, 1924. évi XII. tv.]. (P. törv. I. 20 205/1973. sz., BH 1974/2. sz. 72. — L. 349. sorszám alatt.) h) Haszonélvezet és használat 88. A haszonélvezeti jog megszűnésének megállapítását a tulajdonos nem kérheti jogszerűen azon az alapon, hogy a haszonélvezeti jog elévült, vagy hogy a jogosult e jogát tíz éven át nem gyakorolta [Ptk. 155. §, 167. § (2) bek., 324., 121. §]. Az első fokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek. Kérték keresetük értelmében az ítélet megváltoztatását és az alperes haszonélvezeti jogának törlését. Fellebbezési érvelésük szerint az alperes haszonélvezeti joga elévült. Hivatkoztak az elévüléssel kapcsolatos korábbi jogra és az idevonatkozó gyakorlatra, amely szerint az elévülés általános jogi jelenség, és így a dologi jogok 123