Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

hivatalának műszaki osztálya által hozott határozatot, amellyel engedélyezte a perbeli ingatlanoknak „a benyújtott térképkivonaton piros vonallal bejelöltek szerint. . . összevonását, illetve elvi megosztását". A határozat szerint a műszaki osztály elvi engedélye egy évig érvényes azzal, hogy a megosztást végleges formában csak akkor engedélyezi, ha azt a telekkönyvi tulajdonostársak közösen kérik, vagy ha a közös tulajdont bírósági határozat szünteti meg. Az elvi engedély alapján az alperes kérte a tárgyalás folytatását. A járásbíróság ezt követően felhívta az alperest, hogy készíttesse el a természetbeni megosztáshoz szükséges vázrajzot is s ezt hagyassa jóvá az államigazgatási hatósággal. Az alperes ezt követően elkészíttette a megosztási vázrajzot is s ennek becsatolása után újból kérte a tárgyalás folytatását. Egyúttal bejelentette: a járási hivataltól kérte ugyan a végleges engedély kiadását, de a műszaki osztály arra hívta fel, hogy az összes érdekelt tulajdonostól szerezzen be aláírást a megosztási vázrajzra. Bejelentésében hivatkozott arra, hogy a korábban kiadott elvi engedély indokolásában foglaltak szerint a járási hivatal műszaki osztálya a megosztást végleges formában csak akkor engedélyezi, ha azt a telekkönyvi tulajdonostársak közösen kérik, vagy ha a közös tulajdont a bíróság megszünteti. A járásbíróság végzésével az alperesnek a tárgyalás kitűzése iránti kérelmét újból elutasította, mert a PK 10. sz. állásfoglalás szerint az ítélethozatal előtt a bíróság rendelkezésére kell álljon a megosztáshoz szükséges jogerős államigazgatási engedély és telekkönyvi foganatosításra alkalmas vázrajz, ilyen jogerős államigazgatási határozatot azonban az alperes nem tudott becsatolni. Az alperes e végzés ellen fellebbezést jelentett be. A megyei bíróság végzésével az első fokú bíróság végzését helyben hagyta. Végzésének indokolása szerint az elvi megosztási engedély jelentősége csupán abban van, hogy a feleket mentesíti olyan megosztási vázrajz elkészítésének költsége alól, amely az építésügyi hatóság szerint eleve kivihetetlen, ezért a megyei bíróság álláspontja szerint is a végleges engedélyt kell az alperesnek megszereznie. A megyei bíróság és a járásbíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A perben eljárt bíróságok helyesen hivatkoztak a tárgyalás felfüggesztése kapcsán a PK 10. sz. állásfoglalás VII/d pontjára, amely az ítélethozatal előfeltételévé teszi a megosztáshoz szükséges jogerős államigazgatási engedély és a telekkönyvi foganatosításra alkalmas vázrajz beszerzését. A megjelölt polgári kollégiumi állásfoglalás azonban nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra, vajon ilyen esetben elegendő-e az elvi engedély, vagy ún. „végleges" megosztási engedélyt kell-e beszerezniük a feleknek. Az állásfoglalás csak azt követeli meg, hogy az államigazgatási hatóság olyan alakszerű határozatban adja meg az engedélyt, amelyet az érdekelt felek mindegyikének kézbesítettek, amely ellen tehát azok jogorvoslattal élhettek. Ebből következik: a hangsúly nem azon van, hogy elvi engedélyezés vagy „végleges" engedély kiadása történt-e. Az a lényeges, hogy az ingatlan természetbeni megosztását csak olyan államigazgatási határozat birtokában lehet elrendelni, amely biztosítja, hogy az engedély megadásánál alapul szolgáló vázrajz szerinti megosztásnak s e megosztás telekkönyvi keresztülvezetésének nincs és nem lesz államigazgatási jogi akadálya. 109