Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ítéletének azt a részét, amelyben a peres felek közös tulajdonában álló ház­ingatlan birtoklása és használata felől rendelkezett, hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot ebben a körben új eljárásra és új határozat ho­zatalára utasította. [P. törv. I. 20 209/1973. sz., BH 1974/2. sz. 64.] 73. I. A különélő, illetőleg a volt házastársak közös lakása használatának rendezésénél a használat alapjául szolgáló jogviszonyokra vonatkozó ren­delkezéseket a családvédelmi érdekek figyelembevételével kell alkalmazni. II. Ha a lakás a házastársak közös tulajdona, családvédelmi érdekekre figyelemmel az egyik házastársat tulajdoni hányadát meghaladó mértékű használatra vagy az egész lakás kizárólagos használatára is fel lehet jogo­sítani. III. Ha a közös lakás valamelyik házastárs kizárólagos tulajdona, a lakás­használat általában a tulajdonost illeti meg. Fontos családvédelmi érde­kekből azonban a bíróság a nem tulajdonos házastársat is feljogosíthatja a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára. IV. Ha a nem tulajdonos házastárs a másik házastárs különvagyoni la­kását használja, a lakás használatával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően al­kalmazni. V. Ha a lakáshasználat rendezésének alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek folytán a fennálló helyzet további fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sértené, a bíróság a la­káshasználatot a korábbitól eltérően is rendezheti. [PK 391. sz. (BH 1974/11. sz.). — L. 421. sorszám alatt.] 74. í. Ha a telekkönyvi bejegyzés megváltoztatása iránti eljárásban nyil­vánvalóvá válik, hogy az adásvételi szerződést a telekkönyvben bejegyzett egyik tulajdonostárs nem írta alá, s ezért a szerződés e részben érvényte­len, a kérelmező vevőt fel kell hívni, hogy a kérelmét a teljesíthető rész­ben fenntartja-e, igenlő esetben figyelembe kell venni az ingatlan illetősé­gét el nem adó tulajdonostársat megillető elővásárlási jogot is (1972. évi 31. sz. tvr. 17., 25., 27., 30. §, Ptk. 145., 238. §). II. Az érdekelt a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az erre nyitva álló határidőn belül a nemperes el­járásban is kérheti, a bíróság azonban az érvénytelenséget — a nemperes eljárásban — csak akkor állapíthatja meg és annak jogkövetkezményeit akkor alkalmazhatja, ha az érvénytelenség nyilvánvaló (1972. évi 31. sz. tvr. 30. §). (P. törv. I. 20 900/1974. sz., BH 1975/11. sz. 526. — L. 827. sorszám alatt.) g) A közös tulajdon megszüntetése 75. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetésére irányuló kereset ese­tén perbe kell vonni a haszonélvezőt is (Ptk. 147. és 148. §, PK 10. sz. VII. c) pont). (P. törv. I. 20 413/1973. sz., BH 1974/6. sz. 253. — L. 48. sorszám alatt.) 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom