Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

és ismét nagy költséggel újraépíteni, ehelyett felajánlották, hogy az elfoglalt terület ellenértékét a felpereseknek megfizetik. A felperesek csatlakozó fellebbezésükben a perköltség összegének 1313 Ft-ra való felemelését kérték teljes pernyertességükre tekintettel. A fellebbezés alaptalan, a csatlakozó fellebbezés részben alapos. Az első fokú bíróság a tényállást a bizonyítékok alapján helyesen állapította meg és a vonatkozó jogszabályt törvényszerűen alkalmazta, amikor a Ptk. 111. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a kerítés lebontását rendelte el. A megyei bíróság egyetért az első fokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy az alperesek rosszhiszeműen építettek a felperesek telkére. A peres felek között korábban folyamatban volt perben ugyanis a bíróság már megállapította, hogy hol van a peres felek telkének határvonala, ezért tudniuk kellett, hogy hol helyezhetik el a kerítést. A felperes személyes felszólítása ellenére az alperesek a felperesek telkén helyezték el a kerítést, sőt a tanácshoz történt beidézés és figyelmeztetés ellenére is a felperesek telkén folytatták az építkezést. A fentiekre tekintettel alaptalanul hivatkoznak az alperesek arra: nem tudtak arról, hogy a felperesek telkén építik a kerítést. Mindezt alátámasztja az is, hogy a másodfokú eljárásban az I. r. alperes beismerte, hogy a II. r. felperes figyelmeztette őt és kérte a kerítés alapjának megfelelő helyre történő áthelyezésére. A megyei bíróság a kifejtettek alapján az első fokú bíróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét annak helyes indokai alapján helyben hagyta. Arra ugyanis nem látott okot, hogy a Ptk. 111. §-ának (2) bekezdése alapján mellőzze a lebontást, mert a ház előtti részen nem nagy szélességben kell a jogtalanul felépített kerítést lebontani, az utcafronton pedig 38 cm széles terület is jelentős. A csatlakozó fellebbezés alapos, mert az első fokú bíróság a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése ellenére az alperesek teljes pervesztessége mellett sem állapította meg a felperesek javára a teljes perköltséget. (Esztergomi Megyei Bíróság Pf. 20 423/1971. sz., BH 1972/2. sz. 7006.) 33. í. A jogszabályon alapuló elidegenítési és terhelési tilalom fennállása a fél rendelkezési jogát kizárja — kivéve azt az esetet, ha a tilalom jogosultja az elidegenítéshez vagy a megterheléshez hozzájárul —, s az e tilalommal ellentétes rendelkezés semmis [Ptk. 114. § (1) bek., 1957. évi 47. sz. tvr. 2. §]. . . II. Semmis mint adásvételi szerződés az az okirat is, amelyből az érdekeltek személye nem tűnik ki, s amely okiratot csak az egyik eladó írta alá [Ptk. 223. § (1) bek., 365. § (2) bek., Csjt. 30. § (2) bek., XXV. sz. PED I. és III. pont]. III. A semmisségi ok utólagos megszüntetésével a semmisség általában már nem orvosolható, a felek a célzott joghatást csak új szerződés kötésével és csak ettől az időponttól kezdődő hatállyal hozhatják létre (1969. évi 23. sz. tvr. 1. §). A b-i tkvi betétben felvett 325 Q-öl házhely ingatlan a felperesek tulajdonában áll fele-fele arányban. 36