Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

belföldi szocialista szervezet részére. A jogszabályalkotó a szóban levő szabálynak az R-be történt felvételénél nyilvánvalóan a belföldi szerződéseket tartotta szem előtt. Ezt támasztja alá a mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának rendjéről szóló 1020/1967. (VII. 11.) Korm. számú határozat III. fejezete 1. pontjának harmadik bekezdése is, amely alapja volt az R. 4. §-ában foglalt rendelkezésnek. Eszerint az értékesítési szerződéses rendszert ki kell terjeszteni a felsorolt szocialista szervezetek és a termelők között létesített árukapcsolatokra is. A III. fejezet azonban a „felvásárlás módszerei"- ről rendelkezik, márpedig a mezőgazdasági terméknek külföldről való beszerzése és az importterméknek belföldön való értékesítése nyilvánvalóan nem esik a „felvásárlás" fogalmi körébe. Az említett jogszabályalkotói szándékra lehet következtetni a kormányhatározat egyéb rendelkezéseiből is. Termékértékesítési szerződés kötését nem tette lehetővé szóban levő esetben az R. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt az a rendelkezés sem, amely szerint üzemi tevékenysége körében felmerülő szükségletének kielégítése céljából megrendelőként termékértékesítési szerződést köthet a 2. § (1) bekezdésének a)—d) pontjában megjelölt szocialista szervezet is. Emellett ugyanis változatlanul érvényesülnie kell a termékértékesítési szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, így a 2. §-ban foglalt rendelkezéseknek is, amelyek meghatározzák, hogy kik köthetnek szállítóként termékértékesítési szerződést a saját termelésű mezőgazdasági termékre. Mindettől eltekintve a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerződéseire vonatkozó szabályokból is az következik, hogy a felek a külföldről importált vetőmagra vonatkozóan szállítási szerződést köthettek. A 32/1967. (IX. 23.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a külkereskedelmi vállalatok és a külkereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított más vállalatok, valamint a belföldi szocialista szervezetek szabadon választják meg, hogy külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban milyen fajtájú szerződést kötnek egymással. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a felek szállítási szerződést csak a külkereskedelmi miniszter által meghatározott körben köthetnek. A saját számlára történő export, illetőleg import bonyolításának engedélyezéséről szóló 17/1967. (Kk. É. 22.) KKM számú utasításában a külkereskedelmi miniszter úgy rendelkezett, hogy a saját számlára történő külkereskedelmi tevékenység keretében a kijelölt vállalat az exportot vagy importot saját nevében, saját javára és kockázatára bonyolítja; a belföldi szállítóval vagy vevővel a belföldi szállítási szerződésekre vonatkozó feltételek [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. rendelet] szerint szerződik és a külföldi beszerzésre és értékesítésre vonatkozó külkereskedelmi szerződést is önállóan köti meg. A külkereskedelmi miniszter a 638/1968. számú rendelkezésével a kukorica vetőmag importjára és a megtermelt kukorica exportjára a saját számlára történő lebonyolítást engedélyezte. A felek tehát a most kifejtettek szerint is érvényesen köthettek szállítási szerződést. Szállítási szerződés kötésének lehetőségét az új gazdasági mechanizmusban különösen előtérbe kerülő az a gazdaságpolitikai szempont is indokolja, hogy lehetővé kell tenni a külföldi piaci viszonyok hatásának 214