Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

Tény, hogy az I. r. alperes felhívta elővásárlási jogának gyakorlására az I. r. felperest a II. r. és III. r. alperesekkel történt szerződéskötés előtt, ebben azonban csak annyit közölt, hogy 15 000 Ft vételár egyöszszegben való kifizetése mellett hajlandó eladni illetőségét. Az elővásárlási jog azonban — amint erre a Legfelsőbb Bíróság PK 823. sz. állásfoglalása (új száma: PK 9.) is rámutat — a Ptk. 376. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból kitűnően is csak akkor hatályosul, ha a tulajdonostárs tulajdoni hányadát nem a tulajdonostársak valamelyikének, hanem kívülálló személynek kívánja elidegeníteni. Értelemszerűen következik ebből, hogy a tulajdonostársak egymás közötti alkudozása nem tekinthető az elővásárlási jog gyakorlásának vagy arra való felhívásnak. Harmadik személy vevőként jelentkezése esetén pedig a felhívott törvényhely és PK állásfoglalás értelmében a kapott ajánlatot teljes egészében közölni kell írásban az elővásárlásra jogosulttal. Azt maga az I. r. alperes sem állította, hogy az alperes társaival kötendő szerződést, annak összes feltételeivel együtt közölte volna a felperesekkel, akik házastársak lévén, az említett PK állásfoglalás IV. pontja értelmében együttesen is gyakorolhatják az elővásárlási jogot. De még ha az I. r. alperes április 30-iki felhívása az elővásárlási jog gyakorlására való szabályszerű felhívásnak lenne is tekinthető — bár abból nem tűnik ki az, hogy kívülálló vevő jelentkezett —, az alperesek arra sikerrel ez esetben sem hivatkozhatnának, mert abban az I. r. felperest egy összegben való fizetésre hívta fel az I. r. alperes, ezzel szemben kedvezőbb feltételek — részletfizetés — mellett adta el az ingatlant a II. és III. r. alperesnek, és nem vitásan ezt az eltérést az I. r. felperessel nem közölte. Minthogy ezek szerint nem állapítható meg az, hogy az I. r. alperes az I. r. felperest elővásárlási jogának gyakorlására megfelelően felhívta volna, közömbös, hogy a felperes korábban milyen választ adott az I. r. alperes közlésére. Keresetükben a felperesek az alperesek között létrejött szerződést teljes egészében elfogadó nyilatkozatot tettek, a vételárat — arra is figyelemmel, hogy a per folyamán a teljes vételár esedékessé vált — bírói letétbe is helyezték. Mindezekre tekintettel a járásbíróság ítéletének megváltoztatásával a megyei bíróság a Ptk. 376. §-ának (2) bekezdése és a felhívott PK állásfoglalás IX. pontjában foglaltak alapján megállapította, hogy az adásvételi szerződés a felperesek és az I. r. alperes között létrejött. A tulajdonjog és a felek viszonyainak rendezése keretében a megyei bíróság kötelezte az alpereseket annak tűrésére, hogy a II. és III. r. alperesek tulajdonjogának törlésével az I. r. alperes tulajdonjogát viszszaállítsák, az I. r. alperest pedig arra, hogy tulajdoni illetőségére a felperesek tulajdonjogát bejegyezzék, valamint feljogosította a II. és III. r. alpereseket arra, hogy az általuk már nem vitásan kifizetett vételár viszszatérítése fejében a felperesek által letétbe helyezett vételárat felvehessék. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 758/1969. sz., BH 1971/ 5. sz. 6762.) 202