Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

128. Kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot. A Ptk. 359. §-a szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kárért való felelősség elsődleges módja a Ptk. 356. §-a szerint az eredeti állapot helyreállítása. Kártérítésre csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. A kártérítés történhet pénzben vagy természetben. Rendszerinti módja a pénzbeli megtérítés. A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembeesés időpontjától kezdve akkor is köteles évi öt százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes vagy a kamat mértéke ennél alacsonyabb; a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. E rendelkezésnek a 359. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel való egybevetése alapján kétségtelen, hogy a kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől kezdve évi öt százalék késedelmi kamat jár, s ennek megítélése az elévülési időn belül nem mellőzhető amiatt, hogy a jogosult a kártérítési követelését késlekedve érvényesítette. A jogérvényesítéssel való késlekedés tehát nem járhat azzal a következménnyel, hogy a jogosult a károsodás bekövetkeztének időpontja helyett csak a kereset beadásától kap késedelmi kamatot. A jogszerűen felszámítható kamat megítélésének azonban a kereseti kérelem korlátokat szab. A Pp. 215. §-a szerint ugyanis a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. Eszerint a bíróság a késedelmi kamatot nem ítélheti meg a károsodás bekövetkeztének időpontjától akkor, ha a károsult azt csak a keresetlevél beadásától kéri annak ellenére, hogy az őt a Ptk. 359. és 301. §-ainak (1) bekezdése értelmében egyébként megilletné. A Pp. 3. §-a azonban kötelességévé teszi a bíróságnak, hogy a feleket a szükséges tájékoztatással ellássa és őket jogaikra, illetőleg kötelezettségeikre figyelmeztesse. Ha tehát a károsult későbbi időponttól érvényesít késedelmi kamatot, mint ahogy az őt a törvény értelmében megilleti, megfelelő kioktatás útján kell gondoskodni arról, hogy a károsodás előtti helyzet viszszaállítására (reparációra) vonatkozó igénye a kamat vonatkozásában se csorbuljon. A gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke tekintetében a 10/1969. (II. 27.) Korm. sz. rendeletben és a 60/1970. (XII. 31.) PM sz. rendeletben foglaltak az irányadók. [A PK 373. sz. állásfoglalással (BH 1972/5. sz.) módosított PK 50. sz. állásfoglalás (PH 221. old.)] 181