Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

A fentiekből következően tehát a jelen esetben azt kell vizsgálni, van-e olyan — a Ptké. 6. §-ában meghatározott — jogszabály, amely a peres felek között a perbeli kerítés létesítésével, illetőleg visszaállításával kapcsolatosan keletkezett jogvita elbírálását elvonja a bíróság hatásköréből és azt más hatóság hatáskörébe utalja. Az első fokú bíróság e tekintetben tévedett, és ezért a pert megszüntető végzése jogszabályt sért. A bíróságoknak a polgári jogvédelemre vonatkozó általános hatáskörét megállapító törvényi rendelkezéssel (Ptk. 7. §) ellentétes jogszabályi rendelkezés ugyanis nincsen. Egyébként helytálló mind a fellebbezési óvásban, mind a felperesek fellebbezésében kifejezésre juttatott az az álláspont, hogy az építésügyi szabályok alapján nem állapítható meg — szemben az első fokú bíróság döntésének indokaival — a bíróság hatáskörének hiánya. A 2/1970. (I. 17.) ÉVM sz. rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat 140. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében ugyanis az építésügyi hatóság csak városrendezési, közbiztonsági, továbbá más közérdekből, illetőleg a használat módja miatt rendelheti el vagy tilthatja meg az építési telek határán kerítés létesítését. Ha ilyen eset következik be, akkor nem polgári jogviszony keletkezik, hanem államigazgatási jogviszony és nem is a peres felek között, hanem az érintett telek tulajdonosa és a hatóság között. Ebben az esetben a tulajdonos az államigazgatási határozatot csak abban az esetben támadhatja meg a bíróság előtt keresettel, ha ezt a jogszabály megengedi. A jelen esetben azonban nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem arról, hogy a peres felek között vita támadt az alperesek által lebontott kerítés visszaállítása vagy új kerítés létesítése tekintetében. Ennek a jogvitának az eldöntése, vagyis a peres felek polgári jogviszonyának rendezése pedig a bíróság hatáskörébe tartozik. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megalapozott fellebbezési óvás és fellebbezés folytán a pert megszüntető végzést hatályon kívül helyezte, az első fokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította [Pp. 258. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 246/1971. sz., BH 1971/8. sz. 6840.) 81. Ha a telekkönyvi hatóság a holtig tartó haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe — elrendelés ellenére — nem jegyezte be s azt csak később, de az új vevő tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése előtt pótolta, a haszonélvezetre jogosultat a birtokvédelem az új tulajdonossal szemben is megilleti [Ptk. 155. § (1) bek., 2/1960. (XII. 25.) IM sz. r. 96. § (1) bek.*]. A b-i 5569. sz. tkvi betétben felvett 345 négyszögöl nagyságú telket az 1963. szeptember 25-én kelt adásvételi szerződéssel az I. r. alperes az OTP útján megvásárolta, úgy hogy az adásvételi szerződés egyik pontjában a megvásárolt telekre szülei, azaz a felperesek javára holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított. * Lásd: a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 104. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést is. 109