Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

Az első fokú bíróság részéről a tájékoztatás elmaradása a Pp. 252. §-ának (2) bekezdésében foglalt lényeges eljárási szabálysértés, amelynek észlelése esetén a másodfokú bíróságnak az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül kellett volna helyeznie és az első fokú bíróságot e körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára kellett volna utasítania. A másodfokú bíróság megsértette a Pp. 247. §-ában foglalt — a kereset megváltoztatását tiltó — rendelkezést, amikor a felperesek részéről előterjesztett kereseti kérelmet érdemben elbírálta. A másodfokú bíróság részéről a törvényszerű eljárás az lett volna, hogy észleli az első fokú bíróságnak a Pp. 3. §-ával kapcsolatos mulasztását és felhívja a figyelmét arra, hogy az értékveszteség megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság PK 24. sz. állásfoglalásában foglalt iránymutatásnak megfelelően járjon el. (P. törv. I. 20 361/1970. sz., BH 1971/6. sz. 6784.) 77. A tulajdonostársak egy része által lakott ingatlan kisajátítása esetén a lakottság címén levont összeget a tulajdonostársak egymás közötti viszonyában a közös tulajdon megszüntetésére irányadó jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni (Ptk. 148. §, PK 10. sz.). (P. törv. II. 21 191/1971. sz., BH 1972/9. sz. 7197. — L. 49. sorszám alatt.) 78 Az ingatlan hagyatéki jellegén nem változtat az, hogy az örökhagyó halála után az ingatlant kisajátították, az örökhagyó halála után történt kisajátítás esetén a hagyaték tárgya nem a kisajátítási kártalanítás összege, hanem a halál idejében az örökhagyó tulajdonában volt ingatlan (Ptk. 598., 673. §). (P. törv. II. 20 432/1970. sz., BH 1971/5. sz. 6763. — L. 210. sorszám alatt.) 79. A vezetékjog ingyenessége nem akadálya annak, hogy az ingatlan tulajdonosa a villamosvezeték létesítésével vagy üzemben tartásával kapcsolatos kára fejében a villamosmű üzemben tartójától kártalanítást követelhessen [1962. évi IV. tv. 9. § (3) bek., 22. § (1) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM sz. r. 18. § (2) bek.]. Az alperes a Magyar Villamosművek vezérigazgatójának 1963. november 27-én kelt határozata alapján magasfeszültségű vezetéket létesített és vezetett át a felperes 600 négyszögöles házhelye felett. Az áthaladó vezetéket a telken felállított 2 db, egyenként 12 m magas vasoszlop tartja. Az egyik vasoszlop a házhely utcafrontjának közelében, a másik a telek hátsó részén, az ellenkező oldalon van, a szomszédos mezsgyehatártól 2,1 m-re. A vezeték a telek légterét szinte átlósan szeli át. A felperes keresetében 12 000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a magasfeszültségű vezeték létesítése a telek értékét négyszögölenként 20 Ft-tal csökkentette. A járásbíróság az ismételt hatályon kívül helyezés után hozott újabb ítéletével az alperest 4800 Ft, ennek 1966. június 22-től járó évi 5% kamata és 300 Ft részperköltség megfizetésére kötelezte, ezt megháláld