Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

lemszerűen következik, hogy — korlátozás hiányában — a jogosultat a haszonélvezeti jog az ő élete végéig illeti meg. A telekkönyvi hatóság tehát .akkor járt volna el helyesen, ha B. E. tulajdonjoga telekkönyvi bejegyzésének elrendelésével egyidejűleg S. I. és felesége holtigtartó haszonélvezeti jogának a bejegyzését is elrendelte volna. Az adott esetben ez annál is inkább indokolt lett volna, mert maga a tulajdonjogot szerző fél kérte a becsatolt szerződés szerint is kizárólag az ő illetőségét terhelő haszonélvezeti jognak ilyen terjedelmű telekkönyvi bejegyzését. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy a másodfokú bíróság döntése folytán B. E. — az adásvételi szerződés tartalmával ellentétben — előnyösebb helyzetbe került, miután haszonélvezettől mentes tulajdonjogot szerzett. A másodfokú bíróság döntése egyébként nem áll összhangban a 2/1960. (XII. 25.) IM sz. rendelet 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel sem. Eszerint ha az a fél, akire a tulajdonjogot átruházták, csak tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését kéri, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat azonban — egyebek között — ia haszonélvezeti jog bejegyzésének a kikötését is tartalmazza, az utóbbi jognak a telekkönyvi bejegyzését hivatalból kell elrendelni. Ennek mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha a jogosult a „kikötésről" (haszonélvezeti jogról) a kérelem benyújtásáig lemondott. S. I. és felesége részéről azonban ilyen joglemondás nem történt. Megjegyzi végül a Legfelsőbb Bíróság, hogy a másodfokú bíróság végzésében tévesen hivatkozott arra, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzését „telekkönyvi akadály" gátolta. Telekkönyvi akadály ugyanis csak akkor áll fenn, ha a bejegyzési kérelem teljesítését valamely korábbi bejegyzés vagy esetleg annak hiánya akadályozza. Az adott esetben azonban ilyen akadály nem állott fenn. A másodfokú bíróságnak az a határozata tehát, amely a telekkönyvi hatóságnak a haszonélvezeti jog bejegyzésének elutasítására vonatkozó rendelkezését helybenhagyta, törvénysértő. [P. törv. I. 20 977/1967. sz., BH 1968/4. sz. 5646.] 60. Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jogra a büntetőbíróság ítéletének külön rendelkezése nélkül a vagyonelkobzás hatálya nem terjed ki (Ptk. 155. §). [P. törv. I. 20 685/1969. sz., BH 1970/10. sz. 6530. — L. 29. sorszám alatt.] 61. A haszonélvezeti joggál terhelt közös tulajdonnak természetben történő megosztásánál a haszonélvezőt pénzbeli megváltás vagy egyéb szolgáltatás ellenében a haszonélvezeti jog telekkönyvi törlésének a tűrésére nem lehet kötelezni [Ptk. 155. § (3) bek., 157. § (2) bek., PK 10. sz.]. Az a-i beltelkes házasingatlan az I. r. alperes és testvére — F. J-né — közös tulajdona volt. Az egész ingatlant a II. r. alperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli. F. J-né az 1961. március 18. napján kelt adásvételi szerződéssel eladta a fenti ingatlanból őt megillető eszmei y2 illetőséget a felperesekSí