Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

Törvénysértően járt el tehát a járásbíróság, amikor az OTP fiókjának a tulajdonosváltozáshoz való hozzájáruló nyilatkozata nélkül az egyezséget jóváhagyta. A tilalom jogosítottja számára ugyanis nem közömbös, hogy ki az ingatlan tulajdonosa. A jogosított rendszerint attól teszi függővé hozzájárulásának megadását, ha továbbra is biztosítottnak látja a kölcsön hátralékos részének a visszafizetését. Különben az OTP a fiókja által a per befejezése után a járási ügyészséghez intézett átiratából kitűnően a tulajdonos-változáshoz nem kíván hozzájárulni, mert nem látja biztosítottnak a kölcsönhátralék visszafizetését. Ami az ügy érdemi elbírálását illeti: amennyiben a családi közösség tagjai az építkezésben közösen vettek részt, a tulajdonjogot közreműködésük arányában szerzik meg. Annak azonban nincs akadálya,, hogy a családi építkezésben részt vevő valamelyik családtag a közös tulajdon megszüntetése mellett pénzbeli kielégítését kérje (Ptk. 147., 148. §). Ilyenkor viszont az elszámolás nem aszerint történik, hogy ki milyen összeggel járult az építkezéshez, illetőleg abban milyen értékű munkát végzett, hanem, hogy a közös munka eredményeként előállott vagyonszaporulat milyen értéket képviselt. A perben meghallgatott szakértő az ingatlan forgalmi értékét 231 834 Ft-ban állapította meg. Az I. r. alperes tehát nemcsak arra a 35 000 Ft-ra tarthat igényt, amivel ő az építkezéshez hozzájárult, hanem a házingatlan forgalmi értékének megfelelő hányadára, amelyet ő hozott létre. A bíróság nem ilyen szempontok szerint járt el, s így nem volt abban a helyzetben, hogy az egyezséget felülbírálhassa; vajon az megfelel-e az I. r. alperes, illetőleg mindegyik peres fél méltányos érdekeinek. A per eddigi adataiból is arra lehet azonban következtetni, hogy az I. r. alperes méltányos érdekeit sérelem érte a megkötött egyezséggel. Az I. r. alperes ugyanis csupán a befektetett pénzét kapta vissza. Az új eljárás során a fenti szempontoknak megfelelően tisztázni kell a tényállást a vázolt irányban. Enélkül a bíróság a felek közötti elszámolást nem is ejtheti meg, mivel a teljes jogviszonyt rendeznie kell a felek között. Erre tekintettel szükség esetén arról is döntenie kell, hogy a felperes és a II. r. alperes között milyen arányban oszlik meg a ház tulajdonjoga. [P. törv. I. 20 037/1970. sz., BH 1970/11. sz. 6568.) 47. Az egyik tulajdonostárs által lakott házingatlan közös tulajdonának megszüntetésénél irányadó szempontok (Ptk. 148. §, PK 10. sz.). A perbeli házingatlan Vs részben a felperes, egyenként 2/5 részben pedig az alperesek tulajdona. Az utóbbiak házastársak. A felperes keresetében a közös tulajdon megszüntetését kérte, lehetőleg úgy, hogy az ő tulajdoni illetőségét az alperesek kötelesek legyenek 8000 Ft-ért magukhoz váltani. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, azt állították, hogy a felperes illetéktelenül jutott hozzá egy olyan ingatlanhoz, ami közös örökség tárgya lett volna, s ezért a perbeli ingatlanból nem jár neki semmi. Egyébként előadták, hogy 4—5 elemit végeztek, s a jogban teljesen járatlanok; továbbá hogy 5 kiskorú gyermekük van, s az I. r. alperes gépgyárban dolgozik, míg a II. r. alperes munkaviszonyban nem áll. 64