Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

indult tojásokat jogosult volt a felperesnek — mint keltetésre alkalmatlan darabokat — visszaszolgáltatni. A Ptk. 247. §-ának (1) bekezdése értelmében a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A kötbér mérséklésére akkor is sor kerülhet, ha a felek a törvényesnél magasabb mértékű kötbért kötöttek ki [54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. r. 16. § (4) bek. és 17. §]. A kötbérnek mint szerződésbiztosító mellékkötelezettségnek az a célja, hogy a szerződő feleket a szerződés teljesítésére indítsa. A kikötött kötbérnek tehát arányban kell állnia a szerződésből kitűnő gazdasági érdekkel és mértékének meghatározásánál ezt kell szem előtt tartani. A szerződés egyéb kikötései messzemenően biztosították az alperesi érdekeket, a felperesi érdekek biztosítására pedig kizárólag a kötbér szolgált. Ilyen körülmények között a felek gazdasági érdeke csak akkor van a szerződésben az egyensúlynak megfelelően szabályozva, ha a felperesek érdekét jelentős kötbér biztosítja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kikötött kötbér csak kisebb részében túlzott. Helytálló az elsőfokú bíróságnak az a döntése, amely a kikötött kötbért annak 20%-ával csökkentette. Értelemszerűen megalapozatlan és törvénysértő a másodfokú bíróság döntése, amely a kötbért 70%-kal mérsékelte. (P. törv. I. 20 321/ 1969. sz., BH 1970/6. sz., 6410.) 112. A szerződésben kikötött kötbér mérsékelhető (Ptk. 247. §, 54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. r. 16. § (2) bek., 17. §]. [P. törv. I. 20 553/1969. sz., BH 1970/1. sz. 6302. sz. — L. 195. sorszám alatt.] 113. A bíróság a kötelezettet a szerződés teljesítésére és emellett a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér fizetésére együtt nem kötelezheti. A Ptk. 246. §-ának (3) bekezdése szerint a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja; a késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. E szabály összhangban áll a teljesítés lehetetlenné válására (Ptk. 309—312. §) és a teljesítés jogos ok nélküli megtagadására (Ptk. 313. §) vonatkozó szabályokkal. Ha a teljesítés lehetetlenné vált, teljesítésre már nem kerülhet sor, az erre való kötelezés logikailag kizárt, a bíróság az ítéletében csak a szerződés nemteljesítésének jogkövetkezményeit alkalmazhatja. A teljesítés jogos ok nélküli megtagadása esetén a törvény a jogosultnak választást enged; választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. Ha a jogosult a lehetetlenülés következményeinek alkalmazását választotta; teljesítésre kötelezni ekkor sem lehet, tehát a bíróság az ítéletében csak a nemteljesítés jogkövetkezményeit alkalmazhatja. Ha a jogosult a késedelem következményeinek az alkalmazását választotta, a bíróságnak teljesítésére kell kötelezni. Ekkor viszont logikailag kizárt, hogy a bíróság a teljesítés lehetetlenné válásának (a nemteljesítésnek) a jogkövetkezményeit is alkalmazza. Ugyanis a teljesítésre kötelezéshez csak a késedelmi kötbér megítélése kapcsolódhat, de nem kapcsolódhat 156