Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

92. Bányászati tevékenység folytatása (kutatófúrások végeztetése) során gyümölcsösben okozott károk megtérítése [1960. évi III. tv. (Bt.) 44. §, 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 69. §]. Az alperes Cs. községben évek óta kutatófúrásokat végeztet. Ennek során a felperes 600 •-öles gyümölcsöséből mintegy 300 [_J-öl területen a kutatás érdekében 32 különféle gyümölcsfát kivágatott, további 4 gyümölcsfa pedig gyökérzet- és ágsérülést szenvedett. A járási tanács vb. igazgatási osztálya határozatával 9649 Ft kártalanítást állapított meg a felperes részére az 1960. évi III. tv. (Bt.) 44. §-a és a 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rendelet (Vhr.) 69. §-a alapján. Ezt a határozatot a megyei tanács vb. igazgatási osztálya helybenhagyta. A felperes a Bt. 44. §-a alapján előterjesztett keresetében előadta, hogy a 9649 Ft csak egyévi termésének ellenértéke, holott a gyümölcsfák kiirtása következtében 10 évi terméstől esett el, ezért további 86 832 Ft és járulékainak a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A perben elsőfokon eljárt bíróság a 9649 Ft-on felül további 410 Ft megfizetésére kötelezte az alperest — az ezt meghaladó keresetet elutasította. Ezt az ítéletet a megyei bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A határozat szerint tévesen hivatkoztak a bíróságok a tényleges kár megállapításánál a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól szóló 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendeletre, amely itt alkalmazásra sem kerülhetett volna. De a konkrét esetben a Bt. és a Vhr., különösen ez utóbbinak 69. §-a mint speciális jogszabály sem alkalmazható a határozat szerint, mert a szóban forgó terület ideiglenes megművelhetetlensége nem következett be, a fák kivágása művelési ágváltozást nem eredményezett, s végül a zöldleltári érték megállapítására sem kerülhet sor, mert a fák kivágása télen, a gyümölcskötés előtt történt. Ezért a perbeli kártételt a bányászati tevékenység folytán okozott olyan egyéb kárnak kell tekinteni, amelynek elbírálásánál és megtérítésénél a polgári jog általános szabályai az irányadók. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a polgári jog általános szabályai szerint megállapítandó teljes kár érdekében mit kell a bíróságoknak szakértő közbenjöttével tisztázniuk, és öt pontban foglalva adott iránymutatást a szakértői bizonyítás kereteire. Az e határozat ellen emelt újabb törvényességi óvás alapos. A mezőgazdasági ingatlant végleges megművelhetetlensége esetén a Bt. 46. §-ának (3) bekezdése értelmében ki kell sajátítani. Végleges megművelhetetlenségről van szó, ha a bányászati tevékenység vagy a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntették, vagy súlyosan akadályozzák [13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 23. § (2) bek.]. A Vhr. 69. §-a rendelkezik a kártalanításról, ha a mezőgazdasági ingatlan ideiglenesen válik megművelhetetlenné. A szövegéből következik, hogy a bányatörvény alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági 132