Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

Az elmúlt három évben közzétett konkrét határozatok legtöbbjében azonban a kollégiumi állásfoglalásokra történt utalás esetén a régi szám van feltüntetve. Ilyen esetekben a Döntvénytár használatának megkönnyítése érdekében az új számra történik utalás. A szerkesztő bizottság a Döntvénytár III. kötetében teljes terjedelmükben közzé tette azokat az állásfoglalásokat is, amelyeket a Polgári Jogi Döntvénytár I. vagy II. kötete már közölt, amennyiben azokat az 1966—1967. években újabb kollégiumi állásfoglalás módosította. Ebbe a kötetbe azonban a szerkesztő bizottság már csak azokat a kollégiumi állásfoglalásokat vette fel, amelyeket a polgári kollégium az elmúlt három évben hozott. Ennek magyarázata az, hogy erre az időszakra esik valamennyi kollégiumi állásfoglalás felülvizsgálata, és a felülvizsgált állásfoglalásoknak a már említett Polgári Elvi Határozatokban való közzététele. Az elmúlt három évben hozott kollégiumi állásfoglalások természetesen már a felülvizsgálat eredményeként módosított szöveggel és új számok alatt szerepelnek. A Döntvénytár IV. kötetének összeállításánál is követte a szerkesztő bizottság a korábbi kötetek feldolgozási rendszerét: alkalmazkodott a jogrendszer tagozódásához és az egyes jogágak kereteihez. Általános helyeslésre talált az előző kötetben alkalmazott az a szerkesztési módszer, amely a különböző jogágakat érintő határozatokat indokolt esetekben kivételesen mindkét jogágnál egész terjedelemben, az azonos jogág különböző jogterületein belül pedig csupán a határozat elvi részének ismertetésével közölte, s egyben utalt arra a sorszámra, ahol a szóban forgó határozat egész terjedelmében közzétételre került. Éppen ezért ezt a módszert a szerkesztő bizottság ebben a kötetben is alkalmazta, mégis azzal a megszorítással, hogy a teljes terjedelemben való közlésre csak a feltétlenül indokolt esetekben került sor. Az egyes jogágak sorrendjét s azokon belül az egyes kódexek fejezetcímeinek sorrendjét most is megtartotta a szerkesztő bizottság, úgyszintén azt a rendszert is, hogy kollégiumi állásfoglalásokat előre vette, az eseti határozatokat pedig ezt követően sorozta be (rendszerezte). Minden esetben utalás történik a Bírósági Határozatok évfolyamára és számára, valamint arra a sorszámra, amely alatt a szóban forgó kollégiumi állásfoglalás, illetőleg a határozat található. Az eseti határozatoknál magának a határozatnak az ügyszáma is fel van tüntetve. Az egyes határozatok elvi részét követően — az előző kötethez hasonlóan — utalás történik az alkalmazott jogszabályra, irányelvre, elvi döntésre, illetőleg kollégiumi állásfoglalásra is. A szerkesztő bizottság ez alkalommal is bőséges tárgymutatót^és jogszabálymutatót tett közzé a kötet végén, mert a tapasztalatok szerint ez jelentősen megkönnyíti a Döntvénytár használhatóságát. A szerkesztő bizottság reméli, hogy a Polgári Jogi Döntvénytár újabb kötete segítséget fog nyújtani a különböző területen működő gyakorlati jogászok mindennapi munkájához, úgyszintén az elmélet területén működő jogászok tudományos tevékenységéhez is, de hozzá fog járulni az új gazdasági mechanizmus bevezetése folytán széles körben kibontakozó kodifikációs feladatok eredményes teljesítéséhez is. 10