Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

lott kártalanítási összeget meghaladó követelésükkel a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A tulajdonosnak határidőn belül beadott keresete alapján a bíróság részére további 40 888 Ft kártalanítást állapított meg. A felperes által lakott részre eső értéket 77 302 Ft-ban állapította meg, amely összeg a teljes kártalanítási összegből levonásba került. A felperes ezt követően egy év múlva beadott keresetében kérte, hogy a bíróság a tulajdonos részére megítélt 40 888 Ft összegből részére 14 940 Ft-ot ítéljen meg. A járásbíróság elutasította a keresetet. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes 1966. március hóban a kisajátítási határozatot megkapta, és attól számított 30 napon belül igényével a bírósághoz nem fordult, ezért igénye érvényesítésével elkésett. Az elsőfokú ítélet elleni felperesi fellebbezés alaptalan. A kisajátítási határozatot 1966. március hóban kézbesítették. Ezt a felperes ugyan tagadja, de maga sem állította, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a bírósághoz fordult. Az a körülmény, hogy a tulajdonos részére a bírósági eljárás során megállapított további kártalanításról csak 1967. július hóban szerzett tudomást, figyelembe nem jöhet, mert a felperes saját igényét önállóan a tulajdonostól függetlenül érvényesítheti. Kitűnik ez a kisajátításról szóló 1965. évi 15. sz. tvr. végrehajtásaként megjelent 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 8. §-ának (1) bekezdéséből, amely szerint a kisajátítási eljárásban ügyfélnek tekintendő a bérlő is, továbbá a 62. § (1) bekezdéséből, amely a 30 napos perindítási határidőt valamennyi ügyfélre egységesen határozza meg. Ezt támasztja alá a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól szóló 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 41. §-a is, amely szerint a bérlőt megillető kártalanítási összeg tekintetében támadt vitában — a kisajátítási kártalanítási perekre vonatkozó szabályok szerint — a bíróság dönt. A fentiek alapján a megyei bíróság a járásbíróság döntését helybenhagyta. [Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 700/1967. sz., BH 1969J3. sz. 5998.] 88. Ha a kisajátítási határozat a bírói út igénybevételének határidejére vonatkozó figyelmeztetést nem tartalmaz, a kártalanítás iránti keresetet az elévülési időn belül nem lehet elkésettség okából elutasítani [1965. évi 15. sz. tvr. 15. § (2) bek., 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 62. § (1), (2) bek., 64. §]. Az alperes kérelmére házhelykialakítás céljára kisajátítottak a felperes ingatlanait. Az alperes a felperest mint tsz-tagot az államigazgatási határozat szerint úgy kártalanította, hogy a d-i termelőszövetkezet adjon ki az állami tartalékterület terhére a felperes részére azonos területű és kataszteri tiszta jövedelmű, illetve azonos értékű csereingatlant. A jogerőre emelkedett államigazgatási határozat rendelkező részének végén azt a figyelmeztetést tartalmazza, hogy a felajánlott kártalanítási összeget meghaladó követelést a kisajátítást szenvedő csak a bíróság előtt indítandó keresettel érvényesítheti. 124