Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

lehet alkalmazni a Ptk. 527. §-a (2) bekezdésének a kamat elévülésére vonatkozó szabályát [1965. évi 15. sz. tvr. 15. § (3) bek., 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 34. §, Ptk. 527. §, PK 25. sz.] A városi tanács vb. igazgatási osztálya a j-i telekkönyvi betétben szereplő összesen 1133 L]-Ö1 területű ingatlanból 612 O-öl területet kisajátított. Az államigazgatási hatóság határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy a kisajátító a felperesek részére F]-ölenként 30 Ft-ot, öszszesen 18 360 Ft kártalanítást ajánlott fel. A felperesek keresete folytán a járásbíróság a kártalanítás összegét •-ölenként 50 Ft-ban állapította meg, és ennek megfelelően az alperest további 12 140 Ft megfizetésére kötelezte. A felperesek fellebbezésükben [j-ölenként 70 Ft-ban kérték a kártalanítási összeget megállapítani, és a megítélt kártalanítási összeg után a birtokbavétel időpontjától, 1957. évtől kezdődően kamat megítélését is kérték. A megyei bíróság a kártalanítási összeg tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A kamatfizetés kezdő időpontját 1963. május 23. napjában állapította meg. ítéletét azzal indokolta, hogy az 1/ 1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 34. §-ának (1) bekezdése szerint a kártalanítási összeg után évi 5%-os kamatot kell fizetni, a (2) bekezdés értelmében pedig a kamatfizetés kezdő időpontját a birtokbaadás napjától kell számítani abban az esetben, ha a kisajátítani kért ingatlan birtokbaadása a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént. E speciális jogszabályi rendelkezés azonban "nem ellenkezhet a Ptk. 527. §-a (2) bekezdésének ama rendelkezésével, amely a kölcsönből és más hitelezésből eredő kamatkövetelésre hároméves elévülési időt állapít meg. Erre figyelemmel a megyei bíróság a kereset benyújtásának időpontjától visszamenőlegesen számított háromévi időtartamra állapította meg az alperes kamatfizetési kötelezettségét. A törvényességi óvás alapos. A megyei bíróság a kamatfizetés kezdő időpontjának megállapításával tévesen alkalmazta a Ptk. 527. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. E rendelkezés ugyanis a kölcsönből és más hitelezésből eredő kamatkövetelés tekintetében állapít meg elévülési időt. A felperesek követelése azonban nem kölcsönnel vagy más hitelezési ügylettel kapcsolatos, hanem keresetükben kisajátítási kártalanítás megítélését kérték. A kártalanítási összeg után járó kamatkövetelést tehát nem a Ptk. fenti rendelkezése, hanem a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól szóló 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet (R.) megfelelő rendelkezése alkalmazásával kell elbírálni. Az R. 34. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint az egyezségben megállapított, illetőleg a kisajátítást kérő által felajánlott kártalanítási összeg után a Tvr. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidő elteltétől évi 5% kamatot kell fizetni. Az említett rendelkezés szerint a kártalanítási összeg után járó kamatot a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 30. naptól kell számítani. Az R. 34. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban, ha a kisajátítani kért ingatlan birtokbaadása a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént, a kamat a birtokbaadás napjától jár. Következésképpen az alperes a telek birtokbaadásának napjától járó ka122