Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

A Legfelsőbb Bíróság 910. sz. (új szám PK 15. PH 165. old.) polgári kollégiumi állásfoglalása szerint a teljes közművesítés megállapításához nem szükséges, hogy a szennyvízcsatorna a kisajátított telekre be legyen vezetve, hanem elégséges az is, ha a szennyvízcsatornázás a telek előtt húzódik el. Az I. r. felperesnek a szennyvízcsatornázásra vonatkozó állítását azonban az elsőfokú bíróság nem derítette fel, holott annak a kártalanítási igény elbírálása szempontjából jelentősége van. Ha ugyanis megfelel a valóságnak a felperesnek az a perbeli előadása, hogy a kisajátított telek előtt szennyvízcsatorna van, abban az esetben a kisajátított telek teljesen közművesített. Ennek pedig az a következménye, hogy a telek értékét a teljesfokú közművesítésnek megfelelő magasabb irányárkeret alapulvételével kell megállapítani, ami egyrészt a 400 r]-ölön aluli terület értékelésére is kihatással van, másrészt a 400 Q-ölön felüli terület után is az említett irány ártáblázat alapján — éspedig r^-ölenként 50 Ft-tal — kell számítani a kártalanítás mértékét. [P. törv. I. 20 661/1967. sz., BH 1968/2. sz. 5601.] 73. I. Kisajátítási kártalanítás megállapításánál a telek magas fokú közművesítésűnek tekintendő, ha az ivóvíz a telekre be van vezetve, a telek előtt pedig szennyvízcsatorna és gázvezeték húzódik [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 5. sz. melléklet, PK 15. sz.]. II. A kisajátítási cél megvalósítása érdekében elrendelt építési tilalmat értékcsökkentő tényezőként nem lehet figyelembe venni [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 22. §]. A városi kerületi tanács vb. igazgatási osztálya a Magyar Állam javára kisajátította és az alperes kezelésébe adta lakóházak építése céljából az M. városban fekvő, összesen 409 Q-öl nagyságú perbeli telket a rajta levő tartozékokkal. Az ingatlannak y2—V2 arányban a felperesek a tulajdonosai. A per anyagából kitűnően a perbeli telek M. város központjától 2V2 km távolságra van. A telekig vezető út a 22. számú főközlekedési úttól végig aszfalt burkolatú. A telek sík területen fekszik. Az összes közmű (ivóvíz, szennyvízcsatorna, villany, telefon és gáz) ki van építve. Az ivóvíz a kisajátított telekre is be van kötve. Az államigazgatási hatóság már évekkel korábban építési tilalmat rendelt el, készülve a most bekövetkezett kisajátításokra. A szakértő a telket „teljes" közművesítésűnek jelölte meg, és a telekárat ^-ölenként 180 Ft-ban találta megállapíthatónak. A felperesek az alperes által felajánlott 120 Ft P|-ölenkénti telekárat nem találták megfelelőnek, és a bírósághoz benyújtott keresetükben Q-ölenként 200 Ft alapulvételével különbözetként az alperest 32 720 Ft kártalanítási öszszeg megfizetésére kérték kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a telek csak „részlegesen" közművesítettnek minősül azért, mert csak az ivóvíz van bekötve a telekre. Figyelemmel azonban a szakértői véleményre, a részleges közművesítési fok maximumát találta megállapíthatónak. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította, és őket 30 Ft perköltség fizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az 1/1965. 100