Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

nem értelmezhető úgy, hogy kizárólag a teljes vagy magas fokú közművesítés megállapítása szempontjából lehet figyelembe venni a telek előtt elhúzódó közművezetékeket. Ezt így az állásfoglalás nem mondja. Nem is foglalkozik a részleges közművesítés kérdésével, és így abból, hogy ezt nem tárgyalja, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a telek előtt elhúzódó vezetékek létét másként kell elbírálni a teljes és magas fokú, és megint másként a részleges közművesítés megállapítása szempontjából. Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 5. számú mellékletének b) pontja a „villany van" kifejezést használja éppúgy, mint ab), c) és d) pont a víz, szennyvíz, gáz- és távfűtés tekintetében. Az utóbbi háromnál pedig a PK 910. sz. (új szám PK 15. PH 165. old.) állásfoglalás a) pontja bevezetést nem kíván meg. Ebből éppen az következik, hogy a telekre történt bevezetés a villanynál sem feltétel. Egyébként üres telekre a villanyt éppúgy nem szokták bevezetni, mint a szennyvízcsatornát, gázvezetéket és távfűtést. A megyei bíróság álláspontjának helyessége esetén tehát az üres telek mindig csak közmű nélküli lehetne, minthogy a magasabb közművesítési fokozat megállapításának feltétele az alacsonyabb fokozat, illetve fokozatok feltételeinek léte. A bevezetés szempontjából egyetlen kivétel a c) pontnál a víz bevezetése, mert ezt maga a jogszabály félreérthetetlenül megkívánja. ,,A villany van" kifejezésen egyébként nem azt kell érteni, hogy a villany valami módon, akár idegen telkeken keresztül is bevezethető legyen, hanem azt, hogy a vezeték a telek előtt húzódjék, amint azt egyéb vezetékek tekintetében a PK 910. sz. (új szám PK 15. PH 165. old.) állásfoglalás a) pontja is megkívánja. Ha tehát a telek előtt villanyvezeték van, és ugyanott a vízvezeték is megtalálható, vagy 150 méteren belül közkifolyó van, a telek részlegesen közművesítettnek tekintendő. A per adatai szerint a kisajátított telektől 150 méteren belül közkifolyó van, a megyei bíróság azonban eltérő jogi álláspontjára tekintettel nem derítette fel azt, hogy a villanyvezeték hol húzódik, nevezetesen közvetlenül a telkek mellett-e vagy pedig azoktól távolabb és közben idegen telkek is vannak. Az iratoknál található ugyan egy helyszínrajz, ez azonban megfelelő tájékoztatást nem nyújt. Minthogy a jogszabály a közművesítési fokozatnak a kártalanítás szempontjából lényeges jelentőséget tulajdonít, ennek tisztázása nélkül törvényszerű döntés nem hozható. [P. törv. I. 20 393/1969. sz., BH 1969/ 11. sz. 6237.] 72. A teljes közművesítés megállapításához nem szükséges, hogy a szennyvízcsatorna a kisajátított telekre be legyen vezetve, elegendő az is, hogy a szennyvízcsatornázás a telek előtt húzódik [1/1965. (VII. 29.) PM—IM sz. r. 17., 22. §, PK 15. sz.]. A felperesek tulajdonában volt balatoni ingatlanokat az alperes kérésére a járási tanács vb. igazgatási osztálya vitorlástelep és tábor céljaira kisajátította. A kisajátítást kérő kártalanításként általában •-ölenként 80 Ft-ot, a rétért azonban csupán 40 Ft-ot, a nádas terület után pedig 30 Ft-ot ajánlott fel. A felperesek a perben többletkártalanításra irányuló igényüket érvényesítették. A kirendelt szakértő az I. r. felperes vonatkozásában 98