Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

esetelhárító óvórendszabályt nem foganatosította, vagy ha a biztosított betegségét szándékosan idézte elő. Az Mt. 123/A §-a a dolgozónak a vállalattal szemben támasztható igényét szabályozza az üzemi balesetek és más egészségi károsodás esetén, és ez a jogszabály a megyei bíróság megítélése szerint nem kívánt változtatni a munkáltatónak a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló felelősségén, amelyet az említett rendeletszakasz értelmében csak óvórendszabály-mulasztás és szándékosság esetében lehet megállapítani. Ezért a felperes kereseti követelése alaptalan. (Szegedi Megyei Bíróság Pf. II. 21 418/1965. sz., BH 1966/4. sz. 4844.) 380. Mezőgazdasági termelőszövetkezet megtérítési kötelezettsége nem áll fenn, ha terhére óvórendszabály elmulasztása nem állapítható meg [71/1955. (XII. 31.) MT sz. r. 98. §, 22/1960. (VIII. 30.) FM sz. r. 1. §]. E. P. termelőszövetkezeti tag a felperesként fellépett termelőszövetkezetnek a traktorvezetője is. A felperes erőgépe E. P. pajtájában van elhelyezve. Az udvart fel kellett tölteni, hogy az erőgéppel be lehessen járni. Az udvar feltöltésének elvégzésével a felperes E. P.-t bízta meg, aki a felperes lovasfogatával 1964. március 24-én a fia és menye segítségével A. B. udvarából hordta a földet. Itt ugyanis egy kb 6—7 méter magas homokos partfal van, ahonnan mások is földet szoktak hordani, és melynek az alsó részén nagyobb mennyiségű, a korábbi szállításból visszamaradt föld volt. A föld kocsira rakása közben a partfal egy része lecsúszott, és E. P.-t maga alá temette. Az alperes E. P.-t a balesete folytán kórházi ápolásban részesítette, és részére kártalanítási segélyt folyósított. Ezeknek az összegeknek, összesen 3558 Ft költségnek a megfizetésére az alperes a felperest fizetési meghagyással kötelezte, mert E. P. balesete óvórendszabály foganatosításának elmulasztása folytán következett be. A járásbíróság a felperes keresetét — amely az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyezésére irányult — elutasította, ítéletének indokolása szerint a felperes az Építőanyagipari Egészségvédő és Balesetelhárító Óvórendszabály 40., 41. és 26. pontjában foglalt rendelkezéseket sértette meg, mert a baleset annak tudható be, hogy a fejtést nem felülről lefelé haladó pásztákban végezték, hanem tilalom ellenére az anyagot alávájták és ezt a felperes felügyeletet ellátó személy állításával nem akadályozta meg, holott ez is kötelessége lett volna. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy minden olyan vállalatnál és üzemben — munkahelyen —, ahol a munkavállalók építőanyagok kitermelésével vagy gyártásával és ezekkel Összefüggő munkákkal foglalkoznak, az Építőanyagipari Egészségvédő és Balesetelhárító Óvórendszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A homokbányászás az óvórendszabályban írt tevékenység fogalmi körébe esik, ezért a felperes felelőssége megállapítható. Az e határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos. A 67/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 94. §-án alapuló megtérítési 520