Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Ft-tal szemben 50 000 Ft-ot hajlandók fizetni, másrészt, hogy a szakértői vélemény közelebbről semmivel nincs indokolva, így annak helyessége a bíróság által nem ellenőrizhető. Nem tisztázták a perben eljárt bíróságok, mi az oka annak, hogy az alperesek 16 500 Ft-tal magasabb vételárat ajánlottak fel, mint amilyen értéket a szakértői vélemény tartalmaz. Nem foglalkozott a szakértői vélemény megfelelően a megosztás lehetőségével és a megosztás folytán az ingatlannak értékelésével sem. Az a körülmény, hogy a községben nehéz másik bérlakáshoz jutni, illetőleg, hogy az ingatlant a III. r. felperes haszonélvezete is terheli, nem eredményezheti a felperesek érdekeinek egyoldalú figyelembevételét. A felpereseket nem lehet az ingatlan elhagyására kényszeríteni, de ha benntartózkodásuk folytán az ingatlan értéke csökken, azt a megosztáskor terhükre figyelembe kell venni. A III. r. felperes — mint telekkönyvi érdekelt — éppen azért szerepel a perben, hogy érdekeit a bíróság szem előtt tartsa, és a megosztásnál a haszonélvezeti jogára is figyelemmel hozza meg döntését. Végül megalapozatlan az eljárt bíróságok ítélete azért is, mert az ingatlanba fektetett beruházások tekintetében a tényállást az alperesek beruházásai vonatkozásában — erre irányuló kérelmük ellenére — nem tisztázták. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során a felsoroltak értelmében — a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 824. sz. állásfoglalásában írtaknak szem előtt tartásával — ismét meg kell vizsgálni azt, hogy a közösség megszüntetésének mi a legcélszerűbb módja. Amennyiben a bíróság az újabban felvételre kerülő bizonyítékok eredménye alapján az ingatlan megosztása mellett foglalna állást, a megosztásnak olyannak kell lennie, amely egyik félre nézve sem eredményez méltánytalanságot. Éppen ezért múlhatatlanul szükséges az újabb, a helyi viszonyokat kellően ismerő megfelelő szakértő alkalmazása, aki az ingatlannak a várható megosztása folytán fennálló értékére és a megosztás lehetőségeire nézve is nyilatkozni tud. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi: a szakértőtől meg kell követelni, hogy szakvéleményében ne csak a végső következtetéseit, hanem annak indokait, alapjait is közölje. Enélkül ugyanis — különösen az ingatlanok forgalmi értékének megállapításához egyúttal múlhatatlanul szükséges — összehasonlítási adatok hiányában a szakértői vélemény helyessége a bíróság részéről nem ellenőrizhető. [P. törv. I. 20 711/1965. sz., BH 1966/7. sz. 4944.] 33. A bíróság a közös tulajdon megszüntetésének a módja tekintetében nincs kötve a felperes kereseti kérelméhez, a Ptk. 148. §-ában meghatározott módozatok közül a legcélravezetőbb módot választhatja (PK 824. sz.). A perbeli 200 d-öl területű házingatlan V2 részében a felperes, V2 részében pedig az alperes osztatlan közös tulajdona. Az egész ingatlant a felperes birtokolja. A 73 éves, nyugdíjas özvegy felperes a keresetlevélben a közös tulaj47