Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

szony, e jogvita elbírálása nem a munkaügyi döntőbizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. [P. törv. IV. 20 169/1966. sz., BH 1966/9. sz. 5010.] 345. A munkaviszony létesítésére vonatkozó ígéret megszegéséből eredő igény érvényesítése nem a munkaügyi döntőbizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik (Mt. 141. §, Pp. 129. §). A könyvelő felperes keresetlevelében előadta, hogy 1964. évben több ízben tárgyalt az alperes elnökével alkalmaztatása céljából. A termelőszövetkezetnél 1964. december 31-ig fennállott munkaviszonyának megszűnése előtt is az alperes elnöke arról biztosította őt, hogy az alperes alkalmazni fogja. A munkaviszonyának megszűnése után azonban az alperes nem tett eleget ígéretének. A felperes kereseti előadása szerint emiatt őt károsodás érte, amelynek összegét 6638 Ft-ban jelölte meg, és az alperest ennek megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésében a felperes keresetét a közös munkaügyi döntőbizottsághoz rendelte áttenni. Döntését azzal indokolta, hogy az Mt. 142. §-ának (1) bekezdése értelmében minden munkaügyi vitában elsőfokon a munkaügyi döntőbizottság jár el. E rendelkezés a bíróság hatáskörét kizárja, ezért a Pp. 129. §-a szerint határozott. A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetlevél áttételének akkor van helye, ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható. A felperes keresetlevelében foglaltakból kitűnően a felperes és az alperes között munkaszerződés nem jött létre, és a felperes az alperesnél munkába sem lépett. Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát kell munkaügyi vitának tekinteni. Az Mt. 14. §-a szerint a munkaviszony általában szóbeli vagy írásbeli megállapodással jön létre, a 19/A §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony a munkába lépés napjával kezdődik, kivéve, ha a munkaszerződés más kezdő időpontot jelöl meg. A felperes keresetlevelében foglalt előadása alapján tehát a felek közötti jogvitát nem lehet munkaügyi vitának tekinteni. A felperes a keresetlevelében előadottak alapján a kártérítési igényét lényegében a Ptk. 6. §-a alapján érvényesítette, amely rendelkezés szerint a bíróság a kár egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okból olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. Ilyen szabályozás alá eshet az olyan helyzet, amidőn a dolgozó korábbi munkaviszonyát új munkaviszony létesítésének alapos feltételezésében megszüntette, az új munkaviszony létesítése azonban az erre vonatkozó biztatás ellenére nem valósult meg. A felperesnek a keresetlevélben előadottak szerint érvényesített igénye tehát a bíróság hatáskörébe tartozik. Tévedett ennélfogva az első31 Polgári Jogi Döntvénytár 481