Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

szony, e jogvita elbírálása nem a munkaügyi döntőbizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. [P. törv. IV. 20 169/1966. sz., BH 1966/9. sz. 5010.] 345. A munkaviszony létesítésére vonatkozó ígéret megszegéséből eredő igény érvényesítése nem a munkaügyi döntőbizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik (Mt. 141. §, Pp. 129. §). A könyvelő felperes keresetlevelében előadta, hogy 1964. évben több ízben tárgyalt az alperes elnökével alkalmaztatása céljából. A termelő­szövetkezetnél 1964. december 31-ig fennállott munkaviszonyának meg­szűnése előtt is az alperes elnöke arról biztosította őt, hogy az alperes alkalmazni fogja. A munkaviszonyának megszűnése után azonban az al­peres nem tett eleget ígéretének. A felperes kereseti előadása szerint emiatt őt károsodás érte, amelynek összegét 6638 Ft-ban jelölte meg, és az alperest ennek megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett vég­zésében a felperes keresetét a közös munkaügyi döntőbizottsághoz ren­delte áttenni. Döntését azzal indokolta, hogy az Mt. 142. §-ának (1) be­kezdése értelmében minden munkaügyi vitában elsőfokon a munkaügyi döntőbizottság jár el. E rendelkezés a bíróság hatáskörét kizárja, ezért a Pp. 129. §-a szerint határozott. A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetlevél áttételének akkor van helye, ha a ke­resetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illeté­kes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható. A felperes keresetlevelében foglaltakból kitűnően a felperes és az alpe­res között munkaszerződés nem jött létre, és a felperes az alperesnél munkába sem lépett. Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó és a vállalat kö­zött a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüg­gésben felmerült vitát kell munkaügyi vitának tekinteni. Az Mt. 14. §-a szerint a munkaviszony általában szóbeli vagy írásbeli megállapo­dással jön létre, a 19/A §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony a munkába lépés napjával kezdődik, kivéve, ha a munkaszerződés más kezdő időpontot jelöl meg. A felperes keresetlevelében foglalt előadása alapján tehát a felek kö­zötti jogvitát nem lehet munkaügyi vitának tekinteni. A felperes a ke­resetlevelében előadottak alapján a kártérítési igényét lényegében a Ptk. 6. §-a alapján érvényesítette, amely rendelkezés szerint a bíró­ság a kár egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okból olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás ér­te. Ilyen szabályozás alá eshet az olyan helyzet, amidőn a dolgozó ko­rábbi munkaviszonyát új munkaviszony létesítésének alapos feltételezé­sében megszüntette, az új munkaviszony létesítése azonban az erre vo­natkozó biztatás ellenére nem valósult meg. A felperesnek a keresetlevélben előadottak szerint érvényesített igé­nye tehát a bíróság hatáskörébe tartozik. Tévedett ennélfogva az első­31 Polgári Jogi Döntvénytár 481

Next

/
Oldalképek
Tartalom