Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Következésképpen a felmerült kárt — a kerületi bíróság téves álláspontjával ellentétben — teljes egészében az alperesnek kell viselnie ÍP törv. I. 21 085/1965. sz., BH 1966/6. sz. 4910.] 336. A vállalatnak az Mt. 123/A. §-a szerinti felelőssége megállapításánál nem lehet szó a dolgozó elháríthatatlan magatartásáról mint kizárólagos okról akkor, ha a balesetet a vállalat működési körébe eső olyan ok idézte elő, amely a vállalatnak felróható. A dolgozónak kármegosztásra alapot nyújtó vétkes magatartását a vállalatnak kell bizonyítania (Mt. 123/A. §). A felperes felesége mint darukezelő az alperes alkalmazottja volt. 1965. február 18-án 18 órakor kezdte meg a szolgálatot. Munkaközben meghibásodott darujának kijavítása után hajnali 3 órakor — munkára várva — a daru kb. 12 méter magasságban levő vezetőfülkéjében bekapcsolta az elektromos fűtőtestet, és leült mellé a forgózsámolyra. Várakozás közben — feltevés szerint — elaludt, ia ruhája érintkezésbe került a fűtőtest védőlemezével, s a sugárzó hőtől meggyulladt. Sikoltozva a vezetőfülkéből kikapaszkodott a daruhídra. A munkatársak azonnal segítségére siettek, de a deréktól felfelé lángoló munkaruháját nem tudták eltávolítani. Égési sebeibe még a helyszínen belehalt. A balesettel kapcsolatban nyomozás indult. A rendőrség azonban a nyomozás teljesítését a Be. 104. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megtagadta, mert a darufülke elektromos berendezései nem voltak zárlatosak, az előírt követelményeknek megfeleltek, s az eljárás során bűncselekményre utaló adat nem merült fel. A határozat ellen a szakszervezeti bizottság panasszal élt azon az alapon, hogy a fülke fűtésére alkalmazott fűtőtest szerelése, kialakítása nem felelt meg az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályoknak. A panaszt a főügyészség elutasította. Ilyen előzmények után kérte a felperes a temetkezési költségek megtérítését. A sírkőállítás költségeivel együtt 10 431 Ft-ot számított fel. A kár megtérítését a vállalat igazgatója megtagadta. A vállalati egyeztető bizottság is elutasította a panaszt. A munkaügyi döntőbizottság helyett akkor még eljáró vállalati egyeztető bizottság határozatát a felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta meg, amelyet a bíróság elutasított. A bíróság kellően bebizonyítottnak látta, és tényként fogadta el azt a feltevést, hogy a balesetet a meghalt elalvása idézte elő. A rendőrségi eljárás során adat merült fel arra, hogy nevezett munka közben máskor is elaludt. Ezzel a magatartásával egyedüli okozójává vált a balesetnek, így az alperes a kártérítási felelősség alól az Mt. 123/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján mentesül. A határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 123/A §-ának (1) bekezdése értelmében a felperes feleségének a balesete üzemi baleset. Az Mt. 123/A. §-ának (2) bekezdése szerint nem felel az üzemi balesetért a vállalat, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, melyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. 466