Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

ban csak 1962. január 3-tól volt első ízben táppénzes állományban, és ekkor keletkezett első ízben keresetkiesés folytán vagyoni károsodása. Ezért az igényének elbírálásánál nem a szilikózis megbetegedés első megállapításakor irányadó — a kerületi bíróság által egyébként is tévesen — felhívott jogszabályt, hanem az Mt. 123/A. §-át és az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az idézett polgári kollégiumi állásfoglalásokra figyelemmel az ilyen igények érvényesítésénél nem kerülhet sor a Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezésre. Az Mt. 123/A. §-án alapuló igény elbírálásánál az Mt. V. 236. §-a* az irányadó, amelynek (1) bekezdése szerint a kártérítésre kötelezés iránti panasszal az igény esedékessé válásától számított 3 éven belül lehet élni. Erre figyelemmel pedig a felperesnek a két táppénzes állományával kapcsolatban előállott keresetkiesés megtérítése iránti igényét alaposnak kellett volna elismerni. [P. törv. IV. 21 046/1966. sz., BH 1967/6. sz. 5339.] 325. A vállalat nem felel azért a kárért, amely kiküldetésben levő dolgozóját abból kifolyólag érte, hogy a gyalogjárón haladtában gödörbe lépett és bokatörést szenvedett (Mt. 123/A. §). A felperes mint az alperes alkalmazottja 1965. október 21-én hivatalos kiküldetésben volt. Amikor a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjából távozva a gyalogjárón haladt, véletlenül egy, a gyalogjárón levő gödörbe lépett, és ennek következtében bokatörést szenvedett. A felperes a balesetből származó többletkárának megtérítése iránt az alpereshez mint munkáltatójához fordult, az alperes azonban kérelmét elutasította. A munkaügyi döntőbizottság a felperes panaszát ugyancsak elutasította, mert álláspontja szerint az alperesnek nem állt módjában a balesetet megelőzni, az nem az ő hibájából történt. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a járásbíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és az alperest arra kötelezte, hogy a felperesnek 914 Ft-ot fizessen. Az e határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az alperes anyagi felelősségének kérdését az Mt. 123/A. §-a alapján kell elbírálni. Az Mt. 123/A. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalat köteles megtéríteni dolgozójának — halála esetén hozzátartozóinak — azt a kárát, amely a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett, ideértve azt az esetet is, ha a dolgozót ért kár a munkába menet és onnan jövet a vállalat szállítóeszközén történt utazás során következett be. A vállalat az említett feltételek megléte esetén az anyagi felelősség alól a (2) bekezdés értelmében csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül azonban a vállalat a kár azon része alól, amelyet dolgozó vétkes mgatartása idézett elő. * A 4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelet 2. §-ával kiegészített 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet 8. §-ának (2) bekezdése szerint járadékot hat hónapnál régebbi időre visszamenően csak akkor lehet érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. 447