Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

(VI. 8.) MüM számú rendelettel módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM szá­mú rendelet 1. § (1) bek.]. Ad c) Az Mt. 123/A §-ának (2) bekezdése szerint külön kimentési ok az, ha a kárt kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartá­sa okozta. A felelősség alóli mentesülés alapjául tehát ez esetben a károsult dol­gozó olyan magatartása szolgálhat, amely a károsodásnak kizárólagos és egyben elháríthatatlan oka volt. Annak megállapításánál, hogy a károsodás kizárólagos oka a károsult dolgozó magatartása volt-e, nem hagyhatók figyelmen kívül a munka­hely káros hatásai, az adott munka végzésének sajátos körülményei. Ha a balesetet a dolgozó vigyázatlansága, figyelmetlensége, ügyetlensége, a technológiai előírások, óvórendszabályok megszegése, a munka végzése során bekövetkezett rosszullét vagy egyéb személyi adottság okozta, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a károsodásnak ezek voltak a kizá­rólagos okai. A dolgozó figyelmét ugyanis a munkavégzés során számos körülmény befolyásolhatja. Sokszor előfordul, hogy hirtelen kell rea­gálnia valamilyen behatásra, s a figyelem elterelődésének, a nem kellő körültekintésnek ez az oka, s ez is előidézője a kárnak. Ugyanígy, ha a vállalat tud arról, hogy a dolgozó a technológiai előírásokat, óvórendsza­bályokat nem tartja meg, de az ellenőrzés során a megfelelő intézkedé­seket elmulasztja, vagy eltűri, hogy a dolgozó a munkát az előírások megszegésével végezze, sőt esetleg ezt el is várja, vagy erre őt utasítja, nem lehet szó arról, hogy a kárt kizárólag a dolgozó elháríthatatlan magatartása okozza. Hasonlóképpen a dolgozónak a munkavégzés során bekövetkezett rosszulléte is összefüggésben állhat a munka jellegével és a munkahely adottságaival. Ilyenkor sem lehet szó arról, hogy a kárt kizárólag a dolgozó magatartása okozta. Minden ilyen esetben körülte­kintően kell vizsgálni, hogy a kárt a dolgozó maga okozta-e, avagy an­nak bekövetkeztében olyan ok is körehatott, amely a vállalat működé­si körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a vállalat részéről objek­tíve elhárítható lett volna. A dolgozónak a károsodásra vezető kizárólagos magatartása esetén a vállalat felelősség alóli mentesülésének további feltétele az, hogy a magatartás, az abból eredő károsodás a vállalat részéről nem volt elhá­rítható. Az elháríthatatlanságra itt is irányadók ab) pont alatt kifejtet­tek. Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy az üzemi balese­tek elleni védekezés egyik jelentős eszköze a technológiai utasítások, óvórendszabályok megtartása. Ezek az előírások azonban csak akkor töltik be rendeltetésüket, ha azokra a vállalat kellően kioktatja a dol­gozóit, és megfelelő intézkedéseket tesz azok megtartására. Nem hivat­kozhat tehát elháríthatatlanságra a vállalat, ha ezt a kötelezettségét el­mulasztotta. Ha a kárt nem kizárólag a károsult dolgozó magatartása okozta, ha­nem olyan egyéb okok is fennállanak, amelyekre tekintettel a vállalat a felelősség alól nem mentesülhet, a károsult dolgozó közreható magatar­tása csak az esetben lehet kármegosztás alapja, ha az vétkes volt. Erre egyébként az Mt. 123/A §-ának (2) bekezdése kifejezetten is utal. Ad d) A 4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelettel módosított 2/1964. 28* 435

Next

/
Oldalképek
Tartalom