Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

rész szakképesítéssel rendelkező feleségét az intézet nem tudta elhelyezni, ezért kénytelen volt V. megyei kórháznál munkaviszonyt létesíteni, ahol felesége elhelyezkedése és felesége szüleinél a lakásproblémája is megoldódott. A felperes keresetében az alperest 26 500 Ft társadalmi tanulmányi ösztöndíj visszafizetésére kérte kötelezni. Az alperes védekezésében a megváltozott személyi körülményei alapján kérte, hogy a bíróság a visszatérítési kötelezettségét 50%-kal mérsékelje. Az elsőfokú bíróság a visszatérítendő ösztöndíj mértékét a 22/1963. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizetett ösztöndíj 75%-ában, azaz 19 875 Ft-ban állapította meg. Ezt meghaladó részében a felperesi keresetet elutasította. Az ítélet ellen a járási és városi ügyészség fellebbezési óvással, a felperes pedig fellebbezéssel élt. Az alperes csatlakozó fellebbezésében visszafizetési kötelezettségének mértékét a kifizetett ösztöndíj 50%-ában kérte megállapítani. A fellebbezési óvás és a felperesi fellebbezés alapos, a csatlakozó fellebbezés pedig megalapozatlan. A társadalmi tanulmányi ösztöndíj adományozásának és elfogadásának részletes szabályait a 22//1963. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet és e rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 6/1963. (XI. 6.) MM sz. rendelet tartalmazza. A 22/1963. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet 14. §-ának (5) bekezdése szerint a szerződés felbontása esetén, továbbá ha az ösztöndíjas a szerződésben a tanulmányok befejezése utáni időre vállalt kötelezettségét nem teljesíti, az adományozó a kifizetett ösztöndíjat egészben vagy részben visszakövetelheti. Az alperes a szerződés szerinti munkavállalási kötelezettségének nem tett eleget, az adományozóval tanulmányai befejezését követően mun* kaviszonyt nem létesített, ezért a felperes keresete a jogalap tekintetében megalapozott, és az alperes a felvett ösztöndíjat visszatéríteni tartozik. A másodfokú eljárásban a peres felek között vita tárgya csupán az volt, hogy az alperesnek az a szerződésszegő magatartása, amely munkavállalási kötelezettségének megtagadásához vezetett, a társadalmi tanulmányi ösztöndíj visszafizetési kötelezettségének mérséklésére alapul szolgálhat-e, s ha igen, milyen mértékben. A 22/1963. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bíróság a szerződéssel kapcsolatos jogvita elbírálása során a visszatérítendő ösztöndíj mértékét indokolt esetben mérsékelje. A mérséklés esetei a jogszabályban nincsenek felsorolva, ezért bírói mérlegelés tárgya annak elbírálása, hogy az alperes szerződésszegő magatartását eredményező körülmények összességükben a visszatérítendő tanulmányi ösztöndíj mértékének mérséklését lehetővé teszik-e vagy sem. A mérséklés szempontjából a társadalmi tanulmányi ösztöndíj rendeltetéséből és céljából kell kiindulni. A társadalmi tanulmányi ösztöndíj célja az, hogy a különböző állami, államigazgatási, szövetkezeti és társadalmi szervek részéről ösztöndíj adományozásával lehetőséget biztosítsanak arra, hogy a szervek szakemberszükségleteiket előre megtervezzék, és az igényeiknek megfelelő munkahelyek szakemberrel törté402