Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

gét. A Csjt. 76. §-ának (1) bekezdése értelmében a még hatodik életév alatt levő kiskorú gyermeket egyébként is az anyánál kell elhelyezni, s az adott esetben semmi olyan ok nincs, amelyre tekintettel a két évet alig betöltött fiúgyermekkel kapcsolatban ettől a gyermek érdekében el kellene térni. Sőt mindkét gyermek érdeke azt kívánja, hogy testvéri szeretetben együtt nevelkedjenek, és senki által sem pótolható anyai gondoskodás alatt fejlődjenek olyan szocialista típusú emberré, aki nemcsak tudja, hogy a szocialista társadalom alapja is a család, de ennek megfelelően él is, és aki éppen ezért házastársával szemben is emberséget tanúsít, és semmilyen körülmények között nem ragadtatja magát az emberi méltóságot mélyen sértő tettlegességre. Ilyen típusú ember nevelése a családot ok nélkül elhagyó, feleségével szemben magát több ízben tettlegességre ragadtató felperestől viszont nem remélhető. A gyermekek megfelelő nevelése elől az alperes nincs elzárva azért, mert váltott műszakban dolgozik. Amíg munkahelyén tartózkodik, a gyermekek felügyeletéről módjában áll megfelelően gondoskodnia. Minthogy ezek szerint a gyermekek csakis az alperesnél helyezhetők el, helyes az elsőfokú bíróságnak a felperest gyermektartásdíj fizetésére kötelező rendelkezése is. [Debreceni Megyei Bíróság Pf. I. 21 174/1966. sz., BH 1967/6. sz. 5335.] 289. Gyermekelhelyezés iránti perben a bíróság nem rendelheti el a gyermeknek állami gondozásba vételét, az ilyen intézkedés a gyámhatóság hatáskörébe tartozik [51/1954. (VIII. 6.) Mt sz. r. 2. §, 955—84/1954. (TK 78.) OM sz. ut. 38. §]. A peres felek 1953. február 14-én kötöttek házasságot, amelyből 1953. november 25-én Zsuzsanna, 1956. május 3-án Judit utónevű gyermekeik származtak. A felek együttélése 1964. augusztus 27-én szakadt meg, ettől kezdve egy lakásban, de egymástól elkülönülve éltek. A kiskorú leánygyermekek a felperesi anya gondozásában maradtak. A járásbíróság a fellebbezéssel nem támadott ítéletével a felek házasságát felbontotta, a felperest az alperes nevének további viselésére feljogosította, a két kiskorú leánygyermeknek pedig állami gondozásba vételét rendelte el azzal, hogy egyben elrendelte a Judit nevű gyermek intézeti elhelyezését, s ennek foganatosítása végett a megyei tanács vb művelődési osztályát kereste meg. Elrendelte a volt közös lakás megosztott használatát. A gyermekelhelyezés tárgyában hozott döntést az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a peres felek egyike sem alkalmas arra, hogy a gyermekeknek a megfelelő szellemi és testi fejlődését előmozdító nevelést adjon, s nem talált olyan harmadik személyt sem, aki alkalmas volna a gyermekek nevelésére és gondozására. Mivel pedig a Judit nevű gyermek részére intézeti elhelyezés is biztosítható volt, ezért a gyermek intézeti elhelyezését is elrendelte. Végül utalt arra, hogy a felek volt közös lakása megosztva használható, ezért további megosztott kö* zös használatot rendelt el. A jogerős ítéletnek a gyermekek elhelyezése tekintetében határozó 396