Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

eredően a kizárólagos tulajdonjog megszerzésére, — a fenti polgári kollégiumi állásfoglalásban foglaltak szerint — a jogszabályoknak sem megfelelő, de ugyanakkor a felek méltányos érdekeit is sértheti. Az elsőfokú bíróság ítéletének eme rendelkezése folytán ugyanis a felperes teljesíteni, az alperesnek fizetni tartozik olyan ingatlan illetőségért, amelynek tulajdonjogát még nem szerezte meg, s kétséges, hogy egyáltalán megszerezheti-e. Ez a megoldás ellentétes a Ptk.-nak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékéhez fűződő alapelvével, s ha a felperes rajta kívül álló okból a házasingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg, ez az alperes jogalap nélküli gazdagodásához vezethet. A másodfokú bíróságnak a házasingatlan vonatkozásában elfoglalt, rész jogerőt megállapító álláspontja jogszabályt sért. A házastársi vagyonközösség megszüntetése során a vagyonmérlegbe foglalt összes tételek egységes egészet alkotnak. Erre utal többek között az, hogy viszontkereseti igény nélkül is jár az alperesnek a vagyonmérleg eredményeként mutatkozó összeg, amelyet a másodfokú bíróság módosíthat. Ebből következik, hogy nem lett volna akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság felülvizsgálja az alperesi ingatlanilletőség megváltására vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést. Még inkább lehetőség volt erre azért, mert a felperes éppen a telekkönyvi állapot rendezetlenségére hivatkozva megtagadta a megváltás fizetését. Ebből pedig okszerűen következik, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a megváltás módja tekintetében is támadta. Nem lett volna tehát akadálya annak, hogy a törvénysértés e vonatkozásban a másodfokú bíróság ne csak megállapítsa, hanem az elsőfokú bíróság ítéletét e részében is felülvizsgálja, s a jogszabályoknak megfelelően határozzon. A fentiekből következik, hogy a perbeli házasingatlan vonatkozásában a házastársi vagyonközösség, illetőleg a közös tulajdon csak a telekkönyvi tulajdonjog bejegyzése alapján lesz megszüntethető, erre pedig a peres feleknek lehetőséget kell nyújtani. [P. törv. III. 20 322/1966. sz., BH 1966/9. sz. 5005.] 270. Ha az egyik házastárs a másik házastárs jelenlétében és annak tiltakozása nélkül harmadik személlyel a házastársi közös vagyont érintő jogügyletet köt, azt a házastárs hozzájárulásával kötöttnek kell tekinteni (Csjt. 30. §). A perbeli házasingatlannak — pontosan nem tisztázott hányad szerint — az alperes résztulajdonosa. A házingatlan melléképületében egy szoba, konyha, kamra és egyéb mellékhelyiség évtizedekig a felperes és — amíg az élt — a házastársa használatában állott. A járási tanács vb építési és közlekedési csoportja — az alperes kérelmére — először bontási engedélyt adott ki a felperes által használt lakrészre, majd határozatával felszólította a felperest, hogy a lebontásra kerülő melléképületből azonnal költözzék ki az alperes által felajánlott helyiségbe. A peres felek — és az alperes házastársa — július 6-án megjelentek a községi tanács vb elnökénél, ahol az alperes felajánlotta a házastársával közös tulajdonban levő ház szoba-konyhás lakásának konyháját azzal a feltétellel, hogy ha július 15-ig egy másik megfelelő lakást nem 379