Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

A kérdéses feljegyzés tartalma a következő: „ház Lajosé fele kert Julié Lajos szenvedett velem tíz évig Isten veletek". A közjegyző a örökösök nyilatkozatára tekintettel az örökhagyó hagyatékához tartozó házingatlant végrendeleti öröklés címén S. K.-nak, míg az egyéb ingatlanokat, illetőleg ingatlanilletőségeket végrendeleti és törvényes öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban az örökhagyó két gyermekének adta át. A fellebbezés hiányában jogerőssé vált közjegyzői végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma ugyanis a vonatkozó jogszabályok értelmezéseként a 808. sz. állásfoglalásában kifejtette, hogy egy okiratnak legalább két követelményt kell kielégítenie ahhoz, hogy egyáltalán végrendeletnek legyen tekinthető: 1. külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék, 2. halálesetre szóló nyilatkoztatot tartalmazzon. Rámutat továbbá a kollégiumi állásfoglalás arra, hogy a közjegyző hivatalból köteles vizsgálni, hogy van-e végrendelet, illetőleg hogy a hagyatéki eljárás során bemutatott okirat egyáltalán végrendeletnek tekinthető-e. Minthogy az adott esetben az örökösök által bemutatott feljegyzés az említett követelményeknek nem felel meg, az végrendeletnek nem tekinthető, tehát annak alapján az adott esetben végrendeleti öröklésnek helye nem lehet, s így a közjegyző az örökhagyó hagyatékát végrendeleti öröklés jogcímén nem adhatta volna át. Természetesen az örökösök osztályos egyezséget a feljegyzésnek megfelelő tartalommal is köthetnek, de ez esetben is annak megkötése előtt a közjegyző a 6/1958. (VII. 4.) IM sz. rendelet 52. §-ának (3) bekezdése értelmében köteles az örökösöket tájékoztatni arról, hogy az általuk bemutatott okirat végrendeletnek nem tekinthető. A Legfelsőbb Bíróság mindezeknél fogva megállapította az óvásban panaszolt törvénysértést, és a sérelmes végzés hatályon kívül helyezése mellett visszautalta az ügyet új elintézésre az állami közjegyzőhöz. [P. törv. I. 20 364/1966. sz., BH 1966/12. sz. 5112.] 258. I. öröklési szerződés megszüntetése a törvényben előírt álakszerűségek megtartása nélkül. II. Végrendelet érvénytelensége a korábban kötött öröklési szerződésre tekintettel (Ptk. 657., 658. §). A Ptk. 657. §-ának (1) bekezdése értelmében az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A Ptk. 658. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes. A Ptk. indokolása a szerződésekre általánosságban vonatkozó 218. §-ra utal, amelynek indokolása viszont nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a ténylegesen kialakult helyzetet csak akkor lehet figyelembe venni, ha az a felek egyező akaratának eredménye, s ha a felek közös megállapodással valóságosan létrehozzák a megszüntetéshez fűződő állapotot (pl. 364