Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)
dése s ezzel kapcsolatban a közlekedési balesetek károsultjainak hatékony védelme tette szükségessé. Minthogy a segédmotoros kerékpárra a kötelező szavatossági biztosítás nem vonatkozik, ez azt jelenti, hogy az nem olyan fokozott baleseti forrás, amely az ilyen járművekkel okozott károk károsultjainak intézményes védelmét tenné szükségessé. Végül a szerződési nyilatkozatnak a Ptk. 208. §-a szerinti értelmezésénél nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az Állami Biztosító egyéb biztosítási ügyletei körében szükségképpen (a jogszabály rendelkezése folytán) elfogadja a fenti fogalommeghatározást, tehát az általa kötött balesetbiztosítási szerződés esetén a gépjármű fogalmának eltérő értelmezésére alapos ok nem mutatkozik. A kifejtettek szerint tehát a segédmotoros kerékpár nem gépjármű a KRESZ szempontjából, de nem gépjármű egy sajátosan biztosítási jellegű jogszabály szempontjából sem. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a segédmotoros kerékpár sebessége alig haladja meg a kizárólag emberi erővel hajtott kerékpár sebességét, a jármű feletti uralom fenntartása az egyszerű emberi erővel hajtott kerékpár felettivel csaknem azonos. A gép közbeiktatása lényegében nem a kerékpár teljesítőképességének a fokozását, hanem a kerékpározó erejének a kímélését célozza. Minthogy a közlekedésrendészeti szabályok és a szavatossági biztosítás szempontjából a segédmotoros kerékpár nem gépjármű, indokolatlan lenne a biztosítási jog területén belül egyetlen szerződéstípus tekintetében eltérő álláspontra helyezkedni. Mindezekre tekintettel a jogvita eldöntésénél nem vehetők figyelembe a másodfokú bíróság okfejtései, mert az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint a „Dongó" segédmotoros kerékpár nem minősíthető gépjárműnek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [P. törv. IV. 20 899/1965. sz., BH 1966/4. sz. 4834.] 244. í. Balesetbiztosítási összeg kifizetése iránt támasztott követelés érvényesíthetőségének feltételei. A baleset és a halál bekövetkezte közötti okozati összefüggés vizsgálata. II. A bíróság mérlegelési joga és indokolási kötelessége (Ptk. 568. §, Ptké. 68. §, Pp. 206. és 221. §). A felperes férje mint termelőszövetkezeti tag az 1965. február 16-án kiállított biztosítási kötvény szerint „Háztáji általános biztosítási szerződés"^ kötött az alperessel. A biztosítási feltételek 1/j pontja szerint a biztosítás többek között fedezetet nyújt a biztosított termelőszövetkezeti tag balesetére, és az alperes a termelőszövetkezeti tag halála esetére 15 000 Ft biztosítási összeg térítésére vállalt kötelezettséget. A felperes a termelőszövetkezeti tag halála esetére 15 000 Ft biztosítási összeg térítésére vállalat kötelezettséget. A felperes férje 1965. július 17-től a megyei tbc-gyógyintézetben állt ápolás alatt, ahonnan 1965. szeptember hó elején kétnapi szabadságra a családjához hazaengedték. Amikor a községben levő lakásához ért, az eléje szaladó unokáját akarta megcsókolni, lehajolt, közben kőben meg341