Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

18. Feltalálói díjat a szabadalommal védett találmány előállítója (megvalósítója) tartozik fizetni [29/1959. (V. 10.) Korm. sz. r. 26. §].* A felperesek szolgálati találmányára a szabadalmat a felperesek munkáltatójának, az É. L-nek a bejelentése alapján az Országos Találmányi Hivatal a munkáltatónak adta meg. A bejelentő által átfogalmazott igénypontokból és szabadalmi okiratból kétségtelenül megállapítható, hogy a találmány — amely szabadalmi oltalomban részesült — nem eljárás, hanem izzón folyó olvadékok, különösen kohósalak habosítására alkalmas berendezés. A felperesek kereseti igénye a 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 26. §-ának (4) bekezdésén alapszik. Eszerint a szolgálati találmány feltalálóját a munkáltatóval, illetőleg a megbízóval, továbbá a felhasználó vállalattal szemben az idézett rendelet 29. §-a szerinti díjazás illeti meg. A találmánynak az a felhasználója, aki a szabadalommal védett találmányt, tehát adott esetben a kérdéses berendezést előállítja, gyártja. A perben feltárt adatok alapján nem vitás, hogy az alperes a szabadalommal védett találmányt, berendezést nem gyártotta, és nem is gyártja. Az alperes csupán használja azt a két berendezést, amelyet a felperesek munkáltatója, az É. I. még jóval azt megelőző időben készített el, hogy a szolgálati találmányt a szabadalmi oltalom megadása végett bejelentette, és ugyancsak hónapokkal ezt megelőzően az irányító hatóság rendelkezése alapján könyv jóváírással történt értékesítés mellett forgalmi úton az alperesnek átadott. Az alperes mint a berendezések használója, amelyeket az utóbb szabadalom-tulajdonossá lett É. I.-től vett át, feltalálói díjat nem tartozik a felpereseknek fizetni. [Legf. Bír. Pf. IV. 20 289/1966. sz., BH 1967/2. sz. 5181.] 19. A találmányi színvonal megállapításához szükséges tényeket a bíróság behatóan vizsgálni köteles (1949. évi 8. tvr. 2. §). A bejelentő az Országos Találmányi Hivatalnál szabadalom megadása céljából bejelentette a „Többlépcsős nyomásszabályozó kompresszorokhoz" című szolgálati találmányt. A bejelentés szerint a találmány jellemzője a nyomásszabályozó ház középvonalában csúszó dugattyú, ennek a felső végére támaszkodó fősúly, valamint a főpótsúlyok és pótsúlyok. Az utóbbiakat lépcső furatú gyűrű tartja. Az Országos Találmányi Hivatal Iparjogvédelmi Tanácsa a jogszabályokban előírt eljárás lefolytatása után a bejelentést elutasította. A Budapesti Fővárosi Bíróság az Országos Találmányi Hivatal végzését helybenhagyta. E határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az 1949. évi 8. sz. tvr. 2. §-a szerint szabadalmazható minden haladást jelentő új találmány, amely iparilag értékesíthető. A szabadalom tárgya tehát valóban csak találmánynak minősülő szellemi alkotás lehet. Ezeknek a figyelembevételével kell elbírálni, hogy az adott esetben a bejelentés tárgyául szolgáló megoldás eléri-e a haladást jelentő talál* A találmányokkal kapcsolatos egyes átmeneti rendelkezésekről lásd az időközben hatályba lépett 58/1967. (XII. 19.) Korm. sz. rendeletet. 29