Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

voltak jogosultak a lakás használatára. Mivel jogcím nélkül maradtak vissza, kiköltöztetésükről a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 80. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság ítélete alapján a lakásügyi hatóságnak kell gondoskodnia. Mivel pedig nincs olyan jogszabály, amely a szülőket a törvénynél fogva felügyeletük alatt már nem álló családtagjaik befogadására kötelezné, így akaratuk ellenére az alperesek sem kötelezhetők arra, hogy házasságot kötött, önálló családban élő leányuk és családja részére lakást biztosítsanak, még akkor sem, ha azok korábban egy lakásban is éltek az alperesekkel. Az alpereseknek jogukban áll más lakásba költözéssel az eddigi együttélést leányuk családjával egyoldalúan is megszüntetni. Téves és ezért törvénysértő a másodfokú bíróságnak a fentiekkel ellentétes álláspontja és ezen alapuló döntése. Ezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította [P. törv. III. 20 591/1966. sz., BH 1967/2. sz. 5189.] e) Haszonbérlet 223. Határozott időre kötött haszonbérleti szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a bérleti idő lejárta után a haszonbérlő a dolgot tovább használja, és az ellen a haszonbérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik. E jogviszonyt csak 6 hónapi felmondással és csak a gazdasági év végére lehet megszüntetni. [Ptk. 431. § (2) bek., 457. § (1) bek., 461. § (1) bek.] Az alperesek 1942 óta feles haszonbérletként használták a J. I. tulajdonában állott 12 kat. holdas tanyás ingatlant. A feles szerződés 1961 végéig szólt. J. I. 1960-ban meghalt, elhalálozása után az örökösök újabb szerződést az alperesekkel nem kötöttek, 1961 őszén a mezőgazdasági ingatlant — a tanyaépület és 1630 négyszögöl terület kivételével — az ottani termelőszövetkezet részére tagosították. Ettől kezdve az alperesek a tanyát és a hozzá tartozó 1630 négyszögöl területű ingatlant használták a korábbi feles haszonbérleti szerződés alapján. A felperes ezt az ingatlant az 1964. augusztus 10-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az örökösöktől. A szerződésbe belefoglalták, hogy az alperesek a tanyásingatlanban laknak, azt tehát ilyen állapotban adják el. A felperes 1964. december 22-én felszólította az alpereseket, hogy a tanyán levő lakást 1965. január 31-ig adják át, az alperesek azonban a felszólításnak nem tettek eleget. A felperes 1965. január 6-án az alperesek ellen lakásfelmondás érvényességének megállapítása iránt keresetet nyújtott be a bírósághoz. A járásbíróság az 1965. január 19-én kelt és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a felperes keresetét alaki hiányosságok miatt elutasította. Ezt követően a felperes újabb keresetet nyújtott be a járásbírósághoz. Kérte annak megállapítását, hogy az alperesek a tanyás ingatlant jogcím nélkül birtokolják, ehhez képest az alpereseket 325