Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

kezdésének e) pontjában foglalt rendelkezés szerint kizárólag a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A Budapesti Fővárosi Bíróság ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratoknak a Legfelsőbb Bírósághoz való felterjesztését a hatáskörrel rendelkező bíróság kijelölése céljából. A végzés indoklás szerint a szabadalom részbeni tulajdonjoga iránt indított per nem tartozik az 1954. évi 18. sz. tvr. 4. §-ában foglalt rendelkezéssel a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe utalt, a 81 588/1914. KM sz. rendelet 2. §-ában felsorolt iparjogvédelmi ügyek közé. A Legfelsőbb Bíróság a vitássá vált hatásköri kérdésben úgy döntött, hogy a per tárgyalása a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik, s ezért e bíróságot jelölte ki a perben eljáró bíróságul. E határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének ej pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak az iparjogvédelmi (szabadalmi stb.) perek. Az 1954. évi 18. sz. tvr. 4. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy iparjogvédelmi ügyekben az 1949. évi 8. sz. tvr. által a Budapesti Ítélőtáblára ruházott hatáskörben a Budapesti Fővárosi Bíróság jár el. Az 1949. évi 8. sz. tvr. 1. §-a határozza meg azt, hogy milyen ügyeket kell iparjogvédelmi ügyeknek tekinteni. E szerint iparjogvédelmi ügyeken a szabadalmi, a szerzői tanúsítvány, a használati minta-, az ipari minta-, és végül a védjegy-ügyeket kell érteni. A szabadalmi perek közé a szabadalom megvonása, megsemmisítése és terjedelmének megállapítása (1895. évi XXXVII. tv. 20., 21. és 57. §) iránti perek tartoznak, mert a 81 588/1914. KM sz. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint ezekben az ügyekben járt el elsőfokon a volt szabadalmi bíróság bírói osztálya, és ezekre a szabadalmi peres ügyekre vonatkozó hatáskör szállott át az említettek szerint a Budapesti Fővárosi Bíróságra. Ez a per viszont a keresetlevél tartalma szerint szerzőségi (társszerzőségi) per, amelynek célja a feltalálót ért sérelem orvoslása. A felperesek keresete is erre irányul, amikor annak megállapítását kérik, hogy a találmánynak a megállapítandó arányban ők a társszerzői. Ilyen — a felperesek személyiségi jogának oltalmára irányuló — per az általános hatásköri szabályok szerint indítható, mert nincs olyan jogszabály, amely arra különleges hatásköri szabályokat állapítana meg. Az ilyen per nem azonos az 1895. évi XXXVII. tv. 21. §-ában említett megsemmisítési perrel. A szerzőségi (társszerzőségi) per sikere esetén ugyanis a bíróság nem semmisíti meg a megadott (bejegyzett) szabadalmat, hanem csupán azt állapítja meg, hogy a találmánynak ki, illetőleg kik és milyen arányban a szerzői. Ha a szerzőségi (társszerzőségi) per — sikere esetén — szükségképpen a szabadalom megsemmisítését eredményezné, akkor ilyen per indításának aligha lenne célja, mert a megsemmisítés tényével a találmány közkinccsé válnék, s így az ahhoz fűződő jogok is elenyésznének. Ilyen értelemben foglalt egyébként állást a Legfelsőbb Bíróság a Pf. IV. 21 017/1965. és a P. törv. Eln. Tan. 20 121/1966. sz. ügyekben is. A fent kifejtettek folytán a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, s helyette a fel26