Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

azokra a szempontokra, amelyek szerint a népgazdasági eredményt ki lehet számítani. Az alperes azonban a törvényességi óvásra adott észrevételeiben azt közölte, hogy több adatot bizonyítás során sem tudna a bíróság rendelkezésére bocsátani annál is kevésbé, mert időközben a főépítésvezetőséget feloszlatták. Ilyen alperesi nyilatkozatra tekintettel a népgazdasági eredményt a perben már rendelkezésre álló adatok alapján kell meghatározni. Nem kerülhet sor eszmei alapon való díjazásra abból az indokból, hogy az alperes annak idején a népgazdasági eredmény kiszámításával kapcsolatos kötelezettségeit elmulasztotta. Ez a mulasztás nem szolgálhat a felperesi újító hátrányára. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a járásbírósági ítéletet helyes indokai alapján helybenhagyta. [P. törv. IV. 20 580/1966. sz., BH 1967/8. sz. 5389.] dd) Találmányi jog 15. Szolgálati találmány társszerzőségének megállapítására irányuló perre az általános hatásköri szabályok az irányadók [29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 26. §, Pp. 22. §, 1954. évi 18. sz. tvr. 4. § (1) bek., 1949. évi 8. sz. tvr. 1. §, 1895. évi XXXVII. tv. 20., 21. és 57. §.] Az Országos Találmányi Hivatal az Erdészeti Tudományos Intézet mint munkáltató által bejelentett „Univerzális erdei közelítő kerékpár'' című szolgálati találmányra a szabadalmat a bejelentő munkáltató részére 151 485. lajstromszám alatt megadta. A munkáltató bejelentésében azt közölte, hogy a szolgálati találmány feltatálói az alperesek. A felperesek a Budapesti Fővárosi Bíróságnál beadott keresetleveleikben — annak előadása mellett, hogy mint az Erdészeti Tudományos Intézet dolgozói, az alperesekkel együtt a szolgálati találmány kidolgozásában részt vettek —, a szolgálati találmánnyal kapcsolatban a társszerzőségüknek a megállapítását kérték. A Budapesti Fővárosi Bíróság a felperesek keresetleveleit a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a Budapesti II., XI. és XII. kerületi Bírósághoz tette át, mert az volt az álláspontja, hogy a találmány szerzősége iránti per nem tekinthető olyan pernek, mely a Pp. 23. §-a alapján perértékre tekintet nélkül megyei (fővárosi) bírósági hatáskörbe tartoznék. Az elsőfokú bíróság végzése ellen — amelyben egyrészt a hatáskörének a hiányát, másrészt a perben meghallgatott szakértő díját állapította meg, és jogerő után az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz rendelte felterjeszteni — a felperesek a végzésnek a hatáskör hiányát megállapító része ellen fellebbeztek. A felperesek fellebbezése az alább kifejtettek szerint alapos. A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében az iparjogvédelmi (szabadalmi stb.) perek tartoznak a megyei bíróság hatáskörébe. Az 1954. évi 18. sz. tvr. 4. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy * A találmányokkal kapcsolatos egyes átmeneti rendelkezésekről lásd az időközben hatályba lépett 58/1967. (XII. 19.) Korm. sz. rendeletet. 24