Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

lombiztosítási szervnek megtérítendő összeg (600 Ft) a károsultat meg­illető járadék (1200 Ft) meghatározásánál figyelmen kívül maradna, a kárért felelős kétszeri fizetés veszélyének lenne kitéve. Mindezek szem előtt tartásával tehát a jelenlegi jogi szabályozás mel­lett a károsult részére folyósított társadalombiztosítási nyugellátást a kárért felelős személy által fizetendő baleseti járadékba csak abban az arányban lehet beszámítani, amilyen arányú megtérítési kötelezettség terheli a kárért felelős személyt — a kármegosztásra tekintettel — a társadalombiztosítási szervvel szemben. Ha a károsult maga nem hibás a baleset bekövetkeztében, tehát nincs kármegosztás', a károsult teljes munkaképtelensége esetében a teljes ke­resetveszteség (jövedelemkiesés) és a társadalombiztosítási nyugellátás különbözetét, munkaképességcsökkenés esetében pedig az ennek ará­nyához igazodó keresetveszteség (jövedelemkiesés) és a társadalombiz­tosítási nyugellátás közötti különbözetet köteles a kárért felelős sze­mély a károsultnak megtéríteni. Ezekben az esetekben nincs eltérés a korábbi helyzethez képest. Ha pl. a baleset előtti átlagkereset havi 2000 Ft, a társadalombiztosítási nyugellátás pedig 1000 Ft, — a kárért fele­lős személy e két összeg különbözetét, tehát havi 1000 Ft-ot köteles fi­zetni a károsultnak járadékként. Ez a társadalombiztosítási szervnek a nyugdíj fejében térítendő havi 1000 Ft-tal együtt havi 2000 Ft-ot tesz ki, vagyis a kárért felelős személy a teljes kártérítési felelősségének megfelelően viseli az egész kárt. Ha a károsultnak a baleset előtti átlag­keresete változatlanul 2000 Ft volt, de a munkaképessége a baleset kö­vetkeztében csak 30%-ban csökkent, a társadalombiztosítási baleseti já­radék pedig havi 400 Ft, ebben az esetben a kárért felelős személy az átlagkereset 30%-ának: 600 Ft-nak és a társadalombiztosítási baleseti já­radéknak: 400 Ft-nak a különbözetét, vagyis havi 200 Ft-ot köteles a károsultnak megfizetni, ha annak a baleset utáni keresete — neki fel nem róható okból — nem éri el a baleset előtti keresetét [Ptké. 58. § (1) bek.]. A most említett esetekben a kárért felelős személy a teljes kártérítő felelőssége folytán a társadalombiztosítási nyugellátást is teljes mérték­ben köteles megtéríteni a társadalombiztosítási szervnek, míg a teljes kár és a nyugellátás különbözetét közvetlenül a károsultnak. A károsult tehát teljes kártérítést kap, a kárért felelős személy pedig — kizáróla­gos felelősségének megfelelően — az említett megoszlásban teljes kárté­rítést fizet. Ha a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, és ezért kármegosztásra kerül sor, a kárért felelős személy a kártérítési jogvi­szony alapján a káresemény folytán keletkezett teljes kárnak a kármeg­osztás aránya szerint őt terhelő részét köteles ugyancsak teljes mérték­ben megtéríteni, éspedig a társadalombiztosítási nyugellátásnak a kár­megosztás aránya szerint őt terhelő részét a társadalombiztosítási szerv­nek, a teljes kár és a társadalombiztosítási nyugellátás között mutatkozó különbözetnek ugyancsak a kármegosztás aránya szerint őt terhelő ré­szét pedig a károsultnak. A kárért felelős személy tehát ebben az eset­ben is a teljes kárnak azt a részét viseli, amely a kármegosztás aránya szerint az ő terhére esik. 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom